Többek között a Mandiner, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és Fásy Zsüliett kapott több tíz, sőt százmilliókat Hankó Balázstól és a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) szakmailag és társadalmilag is vitatható relevanciájú dokumentumfilmekre. Miközben a magyar független dokumentumfilmesek saját zsebből, éveken keresztül külföldön pénzért könyörögve, gyakorlatilag nulla állami támogatásból készítették el díjnyertes dokumentumfilmjeiket.

Ahogy az a napokban kiderült, a kampányidőszakhoz közeledve az NKA-hoz tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintot szórt ki, sok esetben Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek.

Összegyűjtöttük, milyen dokumentumfilmesekhez vágtak hozzá még egy valag NKA-pénzt Hankó Balázsék, és megkérdeztük a már kétmilliós nézettséget is elérő Jeti Mozi és a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének rendezőit, hogy ők mekkora büdzséből, hány forrásból, mennyi ingyenmunkával forgatták le díjnyertes dokumentumfilmjeiket.

1. 315 millió

Kezdjük a legdurvább összeggel, amit dokumentumfilmre kioszott az NKA ideiglenes kollégiuma. A Rubicon Intézet, ami „stratégiai szövetségese" annak a történelmi ismeretterjesztő lapnak, amibe Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója is bevásárolta magát, 315 millió forintot kapott a Mohács című dokumentumfilm elkészítésére. A dokumentumfilm a mohácsi csata 100. évfordulójára készült, és március 18-án mutatták be. A reklámozását pedig nemcsak az MCC tolta, de még Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is elment a díszbemutatóra.

A filmet Budapesten az Urániában, vidéken pedig MCC-rendezvényeken vetítették le, most már azonban sehol sem lehet megtalálni, ezért az előzetessel kell beérnünk:

2. 115 millió+60?

A soron következő dokumentumfilm készítői sem panaszkodhatnak, ugyanis 115 millió forintot kaptak a Nemeskürty Istvánról szóló dokumentumfilm elkészítéséhez. A nyertes pedig a fideszes Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt, amely 2021-ben a Fidesz-közeli emberekkel feltöltött Batthyány Lajos Alapítványtól kapott 600 millió forintot a Scruton üzemeltetésére.

Az Apriori tevékenységi köre igen széles. Az Opten adatai szerint foglalkoznak italszolgáltatással, vendéglátással, rendezvényi étkeztetéssel, bolt kiskereskedelemmel, ingatlan bérbeadással, konferenciaszervezéssel, fényképészettel, könyvkiadással, újság kiskereskedelemmel, stb. 2021-től került be a tevékenységi körébe a filmgyártás is.

Az NKA a támogatást a cégnek a Requiem egy nemzetközi hírű magyar polihisztorért – közelítések Nemeskürty István életéhez és életművéhez munkacímű dokumentumfilmjére adta.

Érdekesség, hogy Hankó Balázs egyedi rendelkezései között is található egy Nemeskürty-film tágmogatás. Itt a Taygafilm Korlátolt Felelősségű Társaság nyert 20 millió forintot Nemeskürty István munkásságáról szóló 3 részes dokumentumfilm-sorozat elkészítésére, valamint a 100 éve született Nemeskürty István munkacímű kötet kiadására. A Nemzeti Filmintézet pedig márciusban még ugyanehhez a sorozathoz tett hozzá 40 millió forintot. Itt már Nemeskürty 100 címmel hivatkoznak rá.

Itt tűnik fel először a sorozat rendezője is, Koltay Gábor, aki számos magyar történelmi filmet rendezett már, köztük az István, a királyt, a Honfoglalást, az 1956-os rockmusicaljére pedig az 1956-os Emlékbizottság 100 millió forintot adott 2016-ban.

A dokumentumfilm-sorozatot a Studiolamb nevű produkciós cég gyártja, amelynek igen szegényes honlapjáról az derül ki, hogy dokumentumfilmek mellett AI-videókat és reklámokat is gyártanak. Egyik dokumentumfilmjük Magyarok az űrben címmel jelent meg.

Az nem teljesen világos, hogy kicsiny hazánkban egyszerre készül-e Nemeskürtyről egy dokumentumfilm 115 millióból, és valaki mások csinálnak egy sorozatot még 60 millióból, vagy ugyanarról a produkcióról van szó. Ha a dokumentumfilm nőtte ki magát időközben sorozattá, akkor az azt jelenti, hogy összesen 175 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatnak.

3. 105 millió

A The European Conservative nevű angol nyelvű portál, aminek tavaly vette át az ügyvezetését Kereki Gergő, a MCC Média Holding Zrt. vezérigazgatója, több mint 105 milliós támogatásban részesült a Baljós közelség című dokumentumfilm elkészítéséért. Az ukrán háborúról szóló filmet végül az Urániában mutatták be a választás előtt, ami nem véletlen, hiszen annak üzenete gyakorlatilag teljes mértékben összecsengett a kormányzati propagandával az ukrán háború kapcsán. Később a propagandisztikus dokumentumfilm a Mandineren jelent meg a Mandiner-dokumentumfilmjeként. A YouTube-on mindössze 45 ezren nézték meg a „nagysikerű" alkotást.

A Mandiner ismertetője így hangzik:

„A Tősér Ádám-rendezte film a háború valódi arcát mutatja meg, azok szemszögéből, akik számára mindaz, ami történik, a tragikus valóság. Halottak, árvák, özvegyek, szétszakított családok – köztük KÁRPÁTALJAI nemzettestvéreink – mára a nagyhatalmak geopolitikai-gazdagodási törekvéseinek játékszerévé váltak. A Mandiner dokumentumfilmje rávilágít: már az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ideje, hogy végre a diplomácia vegye át az egyre terjeszkedő háború és a fegyverek helyét a BÉKE érdekében. A film a szívbemarkoló történetek, nyilatkozatok mellett tudományos alapossággal, történészek, elemzők megszólaltatásával elemzi a háború előzményeinek dinamikáját, az orosz-ukrán kapcsolatok történelmi hátterét és – például – az ukrán nemzettudat változását.”

A rendező az a Tősér Ádám, aki a Blokádot is rendezte, majd vádat emeltek ellene, mert a 2023-as Magyar Mozgókép Fesztivál esti programján fellökte az épp mosdóba igyekvő Csákvári Géza filmkritikust, a Népszava munkatársát.

A filmet a Mandiner csatornáján továbbra is meg lehet tekinteni:

4. 40 millió

Jöjjön egy újabb Mandiner-támogatás az NKA-tól dokumentumfilm készítésére. Ez csak szerény 40 millió forint volt, amelyet a Mandiner Novum Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyert el dokumentumfilm-sorozat készítésére. Az NKA-honlapján ennél több információ nem is található a dokumentumfilm-sorozatról, még egy munkacím sincs feltűntetve, és máshol sincs információ arról, mi lehet a remekmű.

Mindenesetre a Mandineren a választás előtt megjelent egy „dokumentumfilm", Sajtóvadászat címmel. A cím ne verjen át senkit, a film nem arról szól, hogy a magyar kormány hogyan vadászott 16 éven keresztül a független sajtóra, és véreztette azt ki, hanem arról, hogy az állami pénzekkel kitömött propagandaszerzőket mennyi atrocitás érte. De legyünk igazságosak, olvassuk el a filmről a Mandiner saját ismertetőjét:

„A Sajtóvadászat című dokumentumfilmben újságírók és riporterek mesélnek arról, Magyar Péter és a Tisza hatására hogyan változott meg Magyarországon a közbeszéd: verbális fenyegetésekből és zaklatásból egyre gyakrabban lesz tettlegesség. A filmben megrázó történeteket mutatunk be, illetve olyan helyzeteket, amikor egy stábot rendőröknek kellett kimenekíteniük a helyszínről. Pedig ők csak a munkájukat végezték volna.”

5. 10 millió

Szerény 10 milliós összeget nyert az NKA-tól a Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány a Hideg Annáról – Ördöngösfüzesi énekes és mesemondóról, a népművészet mesteréről szóló dokumentumfilm elkészítésére. Ugyanez az alapítvány egyébként 30 millió forintot is nyert szintén az NKA-tól Tavaszköszöntő Rendezvények Megvalósítására a Káli-medencében címmel.

Az Opten adatai szerint az alapítvány tevékenységei között egyébként nem szerepel a filmgyártás, csupán az „egyéb közösségi, társadalmi tevékenység”. Ők szokták megrendezni a népzenére és táncházra épülő Kőfesztet.

A támogatást elnyert dokumentumfilmről egyelőre semmilyen nyilvános adat nincs.

Hankó Balázs személyes kegyeltjei

Hankó Balázs miniszter egyéni rendelkezései között is találhatunk milliós nagyságrendű támogatásokat az elmúlt négy évből. Az egyik ilyen már bejárta a sajtót, és nagy port is kavart: Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett 101 millió forintot kapott egy dokumentumfilm-sorozat elkészítésére. A dokumentumfilm-sorozatról egyébként semmit sem tudni, a pénzt Zsüliett cége, a ZSAM-ART Production Kft. nyerte el, amely 2025 februárjában jött létre és a tevékenységi körében szerepel a filmkészítés.

Ezen kívül csak kutatási munkára (!) kapott az Official Films Korlátolt Felelősségű Társaság 4,5 millió forintot a Rendületlenül munkacímű dokumentumfilmükhöz. A filmről egyelőre nincs nyilvános információ.

Hárommillió forintot kapott a Cinema Box Filmstúdió és Szolgáltató Betéti Társaság a Wenckheim család életéről szóló dokumentumfilmre. A film el is készült 2025-ben Wenckheimek címmel. A békéscsabai filmrendező, Major Gyula bár már több filmet rendezett, nem igazán ismert a szakmában, az NKA-támogatott filmje is csak a békéscsabai helyi lapok érdeklődését keltette fel.

Éveken át összekalapolt pénzből

Filmet rendezni sosem volt olcsó mulatság, akkor sem, ha dokumentumfilmről van szó, ahol nem kell fizetni a szereplőknek. Van viszont más számos olyan milliós tétel, amelyeket nem lehet megúszni, és itt nemcsak a rendező, az operatőr, hangmérnök, fényelő stb. béreiről van szó, hanem esetenként többmilliós archív felvételek és zenék jogdíjairól. Arról nem is beszélve, hogy a nem interjúkon, hanem megfigyelésen alapuló dokumentumfilmek hosszú évekig forognak, és aztán hosszú évekig utómunkázódnak.

A 444-en a Jeti Mozi 2023-as indulása óta a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületével (MADOKE) együttműködve mutatunk be havonta magyar dokumentumfilmeket. A fenti lista azért is meghökkentő, mert sok esetben azt sem tudni, kik az alkotók vagy propagandát toló sajtótermékek és szervezetek, akik százmilliós támogatásokat kaptak, miközben a dokumentumfilmes szakma krémje évek óta csak kivételes esetekben számíthat állami támogatásra, akkor is leginkább közvetettre.

A Nemzeti Filmintézet is csak elvétve támogatta a valódi dokumentfilmeseket, és csak abban az esetben, ha olyan volt a téma, ami nem zavarta a hatalmat. Az NKA-támogatottak listájából is jól látszik, hogy a hatalom gyakorlatilag egyféle dokumentumfilm-műfajt (a propagandát most ne vegyük ide) volt hajlandó akár százmilliókkal is támogatni, ezek pedig a történelmi dokumentumfilmek, legjobb esetben is történelmileg fontos személyek protréit.

Csakhogy a dokumentumfilmek kulcsfontosságú szerepet játszanak a társadalmi kérdések feltárásában, rendkívüli társadalomformáló szerepük van. De a NER-nek a megszűrt támogatási rendszerükkel, és a csókosoknak kiszórt lóvéval, sikerült teljesen lebutítatniuk ezt a szerepvállalást. Vagyis sikerült volna, ha a független filmesek nem vállalták volna be, hogy hobbiból, szenvedélyből, nehezebb pályán, de mégis megcsinálják filmjeiket. Nem pénzért, hanem a társadalomért.

A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnöksége a dokumentumfilmek finanszírozása kapcsán a 444-nek azt írta:

„A nemzetközileg díjazott, világszerte elismert magyar dokumentumfilmek jelentős része független módon, vagyis állami támogatás nélkül valósult meg az elmúlt években. Az alkotók ezért a nemzetközi ökoszisztémában találtak partnereket: nemzetközi pitch fórumokon, külföldi fundok, televíziós szereplők – például a Creative Europe MEDIA program és az HBO – valamint koprodukciók bevonásával teremtették elő a filmek költségvetését. Egy jól működő rendszerben ezek a források a hazai támogatásokkal együtt, egymást kiegészítve építik fel a finanszírozást, ami nemcsak stabilabb gyártási hátteret, hanem erősebb nemzetközi jelenlétet, nagyobb láthatóságot és fesztiválsikereket is eredményez.

Emellett a legsikeresebb magyar független dokumentumfilmek többsége nemzetközi workshopokon is részt vett, amelyek nemcsak művészileg fejlesztették a projekteket, hanem finanszírozási, disztribúciós és kapcsolati lehetőségeket is biztosítottak számukra. Bár számos kiemelkedő, állami támogatással készült film is született, az egyablakos finanszírozási rendszer gyakran korlátozta a mozgásteret: sok esetben a megítélt összeg elmaradt a szükségestől, miközben a nemzetközi források bevonása nem volt lehetséges, ami a filmek nemzetközi pozícionálását is nehezítette. Volt példa arra is, hogy jelentős vagy akár teljes állami finanszírozás mellett sem nyílt lehetőség koprodukciókra, így elmaradtak azok a szakmai és piaci előnyök, amelyek a nemzetközi együttműködésekből fakadnak.”

Megkértük a Jeti Mozi és a MADOKE több rendezőjét is, hogy küldjék el nekünk, díjnyertes filmjeik mennyi állami támogatásból és egyéb forrásokból készültek el. Az összegek ne tévesszenek meg senkit, a filmeseknek nem annyi volt a dolguk, hogy beadtak egy pályázatot, és Hankó Balázs már utalta is a többmilliókat. A legtöbben közvetetten, a TAO-adóvisszatérítésen keresztül tudtak némi állami támogatáshoz jutni (ez egyébként csaknem minden filmnek jár). Emellett azonban elengedhetetlen volt, hogy járják az egyébként szintén költséges külföldi fórumokat, ahol több száz nemzetközi filmmel versenyeztek azért, hogy legalább egy kisebb összeggel beszálljon egy külföldi koprodukciós partner – akár csak az utómunkába.

Ezekre a fórumokra pedig csak akkor lehet kijutni, amikor van is mit mutanti a filmből, nem elég az ötletet prezentálni. Ez azt is jelenti, hogy mielőtt eljutott volna ide egy rendező, addig évekig ingyen, saját zsebből dolgozott.

Oláh Katának, a Jeti Moziban is megjelent Digitális nomádom és Mignon producerének esélye sem lett volna legutóbb megjelent filmjével állami támogatásra pályázni, ugyanis az egy roma meleg párról szólt. A Keskeny út a boldogság felé című többszörösen díjnyertes dokumentumfilm 14 millió forintból készült el. Az egyetlen magyar államtól kapott forrás a projektben a TAO-támogatás visszaigénylése volt, minden egyéb forrást külföldi koproducereknek köszönhetően sikerült beszerezni 2-3 év alatt, és az is az utómunkára, fesztiváloztatásra alkalmas kópiára ment el. A rendezőnek négymillió forint saját tőkéje volt a filmben.

Rövidfilmje, a Mignon, ami nálunk is megtekinthető, még ennél is több önrészből készült. A 3,7 milliós költségvetésű filmből 2,7 millió volt a saját invesztálás.

Somogyvári Gergő többszörösen díjnyertes Fanni kertje című dokumentumfilmje, amely egy ideig a Jeti Moziban is elérhető volt, elképesztő kis költségvetésből készült. A film mindössze 15 ezer euró (2024-es árfolyamon kevesebb mint 6 millió forint) nemzetközi fórumokon összeszedett támogatásokból, és 6000 euró értékű horvát utómunkából született meg.

Ezek a támogatások azonban már csak a filmkészítés kései szakaszaiban csorogtak be. Három évig a forgatási időszak alatt mindössze 3000 eurót tudtak összegyűjteni, ezért nagyon sok (több tízezer euró értékű) baráti és szakmai segítséggel, amolyan hobbi projektként készült a film évekig. A film témája miatt meg sem próbáltak állami támogatást szerezni. Egy korábbi interjúban Somogyvári Gergő a 444-nek azt mondta:

„Ezzel a filmmel meg sem próbáltunk Magyarországon pályázni, mert mi, dokumentumfilmesek már elég régóta tapasztaljuk, hogy szociálisan releváns témákban - főleg ha rajta van a transz és csöves címke - ma már nem igazán lehet állami finanszírozáshoz jutni, még olyan kis mértékben sem, amivel el tudnánk indítani egy külföldi koprodukciót. Nemzetközi workshopokra sem jártunk a forgatás alatt, mert el kellett döntenünk, hogy az egyéb munkák mellett fennmaradó időben a forgatásra, vagy a finanszírozásra koncentrálunk.”

Szintén külföldi támogatásoknak köszönheti Rubi Anna, hogy elkészült a 2024-es Verzió Filmfesztivál győztes dokumentumfilmje, az Életed nélkülem, ami a fogyatékossággal élő emberek megoldatlan állopására és lakhatására hívja fel a figyelmet.

A társadalmilag rendkívül fontos témára ugyanis csak közvetett állami támogatást tudtak szerezni a 30 százalékos TAO-adóvisszatérítéssel. A film 28 milliós költségvetésében ötmillió a rendező zsebéből ment, 17 milliót pedig egy svéd koprodukciós partnernek köszönhetően sikerült szerezni. Ezt azonban már csak az utómunka idején kapták, lényegében a hangutómunkát fedezte, meg a svéd korpoducer jogi, adminisztrációs, könyvelési stb. költségeit, a film viszont hat évig készült előtte.

Csuja László Kilenc hónap háború című filmje – amely a Jeti Moziban is megjelent, és egy kárpátaljai magyar fiatalt követ végig, aki a 2014-es kelet-ukrajnai háború idején harcolt – összesen 27 millió forintból készült el. A 2018-ban megjelent film három év alatt született meg, ez idő alatt sikerült innen-onnan támogatásokat összeszedni. Ez a film még azon szerencsések közé tartozott, amelyeknek a Mecenatúra-pályázaton keresztül kétszer is sikerült támogatást bevonniuk. 2015-ben kétmilliót, egy évvel később pedig még csaknem 7 milliót.

A maradék már külföldi támogatások összekalapolásából jött össze, 2016-ban beszállt 25 ezer euróval (akkor árfolyamon kb. 7 millió forinttal) a Creative Europe MEDIA Subprogramme Development, 2018-ban pedig még 20 ezer dollárral (akkori árfolyamon kb. 5 millió) a Doha Film Institute Post-production.

A film producerei kérdésünkre, hogy mennyi önrész volt a film elkészítésében, azt írták, hogy mint minden filmnek, ennek is jelentős önrészt igényelt az indulás, mert az események diktálták a tempót, nem a finanszírozás.

„Saját tőkének tartjuk a munkatársak beszállását is, hiszen a nyomott áron elvállalt munka az ő elhivatottságukat és befektetésüket is jelzi. Arról beszélünk jelen film esetében, hogy a főmunkatársak 3 év alatt 2-3 millió Ft-ot kerestek, ami 100.000 Ft/hó alatti bevétel” - írták.

A Kilenc hónap háború világpremierjét a Szarajevó Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Feltehetően az elmúlt évek legnagyobb költségvetésű magyar független dokumentumfilmje Mikulán Dávid és Révész Bálint nagysikerű alkotása, a KIX. A dokumentumfilm egy kisfiú felnövését követi végig nyolcéves korától 20 éves koráig, ahol végül tragédiába torkollik. A filmről itt írtunk. A dokumentumfilm 12 éven keresztül készült összesen 238 millió forintból, amelynek háromnegyede külföldi támogatás.

A film producere, Kiss Viki Réka megosztotta velünk, hogy a teljes összeg tartalmazza még a régi MTVA által támogatott tévéfilmprojektet (ami a gyerekek kisgyerekkorára fókuszált), amire az MTVA 9.5M ft-ot adott 2018-ban.

„Ezt követően, miután a projekt átpolitizálódott, már csak a törvényileg szabályozott közvetett támogatást, azaz a Filmiroda által automatikusan folyósított filmszakmai adókedvezmény nevű támogatást kapta a projekt, ez valahol 50 millió forint környékén volt összességében a sok-sok év alatt. Ez egy olyan összeg, amit a magyar produkciós cégnek folyamatosan előfinanszírozni vagy áthidaló finanszírozni kellett, óriási anyagi terheket és áldozatokat vállalva éveken át, miközben a forgó pénz értéke meg folyamatosan csak csökkent” - írta.

További összeg, körülbelül 125 millió forint jött egy francia koproducernek köszönhetően, a Horvát Filmalap adott 5-6 millió forint körül, továbbá az Európai Uniós és az HBO adott még 50 milliót összesen.

„Ez egyébként az utóbbi jónéhány év legmagasabb költségvetésű magyar dokumentumfilmje volt (nem számítva a NER-es filmeket), ilyen értelemben büszkén mondhatjuk, hogy kiemelkedő produceri teljesítmény. De sajnos ezzel együtt sem kerestünk sokat vele, mert egyrészt sok-sok évre oszlik el, másrészt a többoldalú nemzetközi koprodukció miatt óriásira duzzadt a csapat és a költségek is. Ennek a pénznek tetemes része francia és horvát szakembereknek és ottani infrastruktúrára és költségekre ment. De nem panaszkodunk, büszkék vagyunk a filmre” - írta nekünk a producer.

A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete szerint a cél egy olyan, európai mintájú finanszírozási rendszer kialakítása lenne a következő kormány alatt, amely kiegyensúlyozottan biztosít hazai támogatást, miközben nyitva hagyja az utat a nemzetközi együttműködések előtt. Éppen ezért a MADOKE jelenleg más filmes szakmai szervezetekkel közösen, a Filmreform keretében dolgozik azon, hogy egy európai szintű, fenntartható és az alkotókat támogató új rendszer jöhessen létre.”

Címlapkép: Kiss Bence