Az NKA körül egyre terebélyesedő botrányról az ügy egyik fő érintettjének, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek, egyben a kultúrafinanszírozással foglalkozó intézmény elnökének a gondolatait eddig egyedül Rónai Egon ATV-n sugárzott Egyenes beszéd című műsorából ismerhettük meg. Ebben a miniszterségéről leköszönő, fideszes mandátumát azonban a Tisza-kormány alatt is felvevő politikusnak egyetlen érve maradt azzal a pénzosztással szemben, amelyről a sajtó szinte óráról órára újabb kompromittáló döntéseket tár fel, és amelynek nyertesei mögött rendre fideszes kötődések bukkannak fel:

„meg kell nézni, hogy mi az adott pályázatnak a leírása. [...] Azt kell megnézni, hogy az adott kulturális tartalom ebben megvalósul-e vagy sem.

Erre hivatkozott Hankó a május 1-jei interjúban, vagyis a tartalmi kérdések felé terelte a beszélgetést, miután felmerült, miért éppen Fásy Zsülikének vagy Mága Zoltán fotósának ítélték meg a több milliós támogatásokat.

Megfogadtuk Hankó Balázs szavait, és az NKA belső működésére rálátó forrásaink segítségével három nyertes pályázatának koncepcióját is átnéztük:

• Rizner „DENIZ” Dénes rapperét,
• Pataky Attila, az EDDA frontembere, valamint
• a vele tíz éve együtt zenélő fia, Pataky Gergő pályázatait, amelyek egyenként 5-5 millió forintot értek.

Ők mind a 790-es kollégium 17 milliárdos „feketekasszájából” kaptak kifizetést.

Egymondatos pályázattól a random szógenerátorig

Bár valóban él az az örök érvényű mondás, hogy ha valamit nem tudsz egy mondatban érthetően megfogalmazni, akkor valószínűleg te sem érted teljesen, szerencsére a DENIZ néven rappelő Rizner Dénes pályázata esetében ez a veszély a szöveget olvasva biztosan nem állt fenn.

Tisztán és érthetően az alábbi célra kérte az Ideiglenes Kollégium kiemelt kulturális projektekre kiírt támogatását:

„Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”

Az vesse rá az első követ, aki kristálytisztán és jó előre tudja, mit fog csinálni a következő évben!

Deniz április 28-án a Facebookon jelezte, hogy nem csak azok részesültek NKA alkotói támogatásban akik a leköszönő kormány propagandáját tolták. Vele szemben ilyen feltételezés nem is fogalmazódott meg, egyetlen politikussal közös posztjában is Kazincbarcika MSZP-s polgármesterével, Szitka Péterrel látható.

De haladjunk tovább: Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere 2026 márciusa óta Kossuth-díjas művész, aki a választási kampányban is rendesen kivette a részét: egyrészt Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs igazgatójával együtt megalapította a Budakörnyéke Digitális Polgári Kört, teli torokból énekelte a Kör közepén című slágerét a miskolci „háborúellenes gyűlésen”, emellett Orbán országjárásain is melegítette a közönséget.

Pataky nemcsak az egyéni alkotói támogatás legnagyobb összegét kapta meg, hanem a cége, a P. Management is 150 millió forinthoz jutott a zenekar 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére. Emellett az EDDA minden tagja külön-külön is kapott támogatást.

Elénk Pataky egyéni pályázata került, amelyből képet kaphatunk arról, mire költené a Fideszhez való hűségét nem titkoló zenész más kollégiumok támogatásainak többszörösét. Vagy mégsem?

„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta.

Patakynak valaki biztos súghatott, művészeti önmegvalósításának kifejtése ugyanis szinte szó szerint megegyezik Hankó ATV-n taglalt művészeteszményével, aminek vezércsillagai a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok". A május 9-én távozó kulturális minisztert saját elmondása szerint ez a három szempont vezérelte a kulturális döntéseiben.

A legfondorlatosabb pénzbekérő szöveg viszont nem is az öreg Patakytól, hanem a fiától érkezett a Nemzeti Kulturális Alaphoz.

A tautológiáktól („az élet értelme az élet") és nyelvújító szófacsarásoktól („vanság") hemzsegő, néhol elhaló (...), máshol teljes erővel feltámadó (!!!) mondatokba bőven jutott az autogén tréningekről ismert terápiás nyelvből is, amit a lírai én a pályázati űrlap műfaji határait szétfeszítve alkalmaz már-már arcba mászó stílusban (CAPS LOCK).

A nyertes pályamű teljes terjedelmében így szól:

„Másképp nem megy!

Tanulni minden nap újra és újra, a létezés művészetét. Hitet és utat mutatni a hétköznapokra, másoknak is. Megérteni a három dimenziós létezést és elfogadással élni, vállalva a hús-vér emberi buktatók hiányosságának „vanságát". Teret és időt megélve és gyakran nemértve, hogy hogyan is tovább...

De akkor is Teremtve, hol tudatosan, hol tudattalanul, szembe a széllel is tenni minden nap, amit épp kell.

A jelszó: -„KELLJ FEL ÉS CSINÁLD!„-!!!
AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!!
ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!
Aztán majd irány a RAGYOGÁS!
De addig még sok a DOLOG!
És hinnem kell, hogy ÉN IS VELED EGYÜTT FONTOSAK VAGYUNK!

- Hiszem és remélem, hogy a szövegeim a fentebb leírtakat, tükrözik. -"

Pályázati elszámoló legyen a talpán, aki ezen utólag számon tudja kérni a vállalt kulturális tartalmat.

KKK: a Kiemelt Kollégium kivételezései

Alkotói támogatás nemcsak a zenében létezik, hanem több más területen is, a képzőművészettől a táncművészeten át az irodalomig. A költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúját is felvető, 790-es pályázati körben azonban kizárólag könnyűzenei előadók kaptak ilyen típusú támogatást, miközben más művészeti ágak ebből a konstrukcióból kimaradtak - mondta a 444-nek a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik munkatársa, akinek pályáztatás szabálytalanságaival kapcsolatos észrevételeit már előző cikkünkben, Krisztián név alatt idéztük.

Az állandó és minisztériumi tagokból felálló ideiglenes kollégium döntései között az is szembetűnő, hogy míg például a zeneművészeti kollégiumnál jelentős terjedelmű, komoly szakmai felkészültséget igénylő zeneművek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a 17 milliárdos keretből a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül 5 millió forintos támogatást kaptak.

Ennek ellenére előbbinél a beadott pályázatok még megközelítőleg se úgy néznek ki mint a fenitek,tette hozzá a Támogatáskezelő munkatársa.

A különbség forrásunk szerint nemcsak az összegekben, hanem az elvárásokban is megmutatkozik: a zeneművészeti területen előfordul, hogy valaki egymillió forintos támogatást kap, cserébe viszont egy komplex művet kell megírnia, amelyet másfél-két éven belül be is kell mutatnia. Ráadásul maga a bemutatás ennél jóval többe kerül, vagyis a támogatás nem fedezi a teljes projekt költségét. Ha pedig a vállalást nem teljesíti, a támogatási összeg egy részét - 20 százalékát- vissza kell fizetni.

(Ezzel szemben a kiemelt kollégium támogatásai között külön érkezett pénz az alkotófolyamat minden egyes elemére: Tóth Gabinak például 5 millió forint új dalok létrehozására, Valla Béla Attilának ugyanekkora összeg Tóth új albumának dalszövegeire, valamint Tóth Gabi cégének, az Egy a ritmusunk Kft.-nek 9 millió forint videóklip készítésre.)

A megszólaló hangsúlyozta, hogy a különböző művészeti ágak természetesen nem hasonlíthatók össze egy az egyben, de szerinte az összegek és az elvárások közti különbségek jól látszanak a támogatási rendszeren belül.

Az ideiglenes kollégium működésére irányuló kiemelt figyelem miatt a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó is megszólalt, több mint két héttel a botrány kirobbanása után. Az Indexen belengette, kőkemény szankciók jöhetnek, és minden fillérrel el kell majd számolni. A 17 milliárdos költésekkel és a gigászi összeg hasznosulásával kapcsolatban azonban védekező álláspontot vett fel: szerinte a Támogatáskezelőnek nincs kompetenciája, hogy véleményt alkosson arról, hogy egy forrás jó helyre megy-e, vagy sem. „Amikor egy ilyen előterjesztés elkészül, még nem igazán ismert, hogy ezekbe milyen típusú pályázatok vagy kérelmek fognak beérkezni. Így elméletileg nem tudtam megítélni és nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz" - mondta a főigazgató.