Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

Ünnepi pillanatban, megrendülten állok Önök előtt. Ezek voltak a miniszterelnökké választott Magyar Péter első szavai. Batthyány Lajosra emlékeztetett, akinek mártírsorsa örök figyelmeztetés.

Az eskü szövegéhez ő is hozzátette: „Isten engem úgy segéljen”.

Az első gratuláló Sulyok Tamás köztársasági elnök volt, a kézfogás kimért volt, és akkor még visszafogottan fogalmaztunk. Utána jöttek a frakcióvezetők, így egykori barátja, Gulyás Gergely.

Amíg Lázár János volt az építési és közlekedési miniszter, rendszeres volt a beszólogatás közte és Vitézy Dávid között, aki őt követi a miniszteri poszton. Megkérdeztük Vitézyt, milyen volt az átadás-átvétel.

„Formális. Voltak megjegyzések, nyilván a konfliktusainkra tekintettel, de azért alapvetően arra szorítkoztunk a közigazgatási államtitkár jelenlétében, hogy ezeket az átadás-átvétellel összefüggő kérdéseket megbeszéljük.”

Mikor visszakérdeztünk, hogy milyen megjegyzések voltak, Vitézy azt mondta, a választás eredménye, és az, hogy ő fel lett kérve miniszter-jelöltnek, ez a vita megszűnt. „Nyilván Lázár János látja a választók ítéletét a saját munkájáról és a korábbi kormánypártok munkájáról.”

Az átadás-átvétel során rákérdezett konkrét ügyekre, és azok valódi státuszára. Például arra, mi van a Budapest-Belgrád vasútvonallal, mert még a MÁV-os forrásai sem tudták, mi a valódi helyzet. Ígéretet kapott arra, hogy minden információt, ami miniszteri szinten rendelkezésre áll, beleteszik a dokumentációba.

Arra a kérdésre, hogy a Mészáros Csoportot hogyan fogják tudni távol tartani a beruházásoktól, Vitézy azt mondta, hogy a piaci verseny, az, hogy nem lejt majd a pálya, hatással lesz arra, hogyan alakul a kivitelezési piac. Messze legnagyobb kérdés a 35 éves autópálya koncesszió (Mészáros ebben is érdekelt), ezt is átvilágítják, és amit lehet, nyilvánosságra hoznak. Ha állami szinten van információ róla, azt is nyilvánosságra hozzák, mennyi követ vettek az Orbán-bányából. Alapos jogi munka után tudja megmondani, hogy a koncessziós szerződés felmondható-e. A MÁV-nál nyáron a korábbinál komolyabb problémák lehetnek, de őszinte kommunikációt ígért a kérdésben.

Megint jönnek a történelmi zászlók.

Magyart 140 igen és 54 nem szavazattal választották meg miniszterelnöknek, 1 képviselő tartózkodott. Ez utóbbi a Fidesz-KDNP pártlistájáról bejutott, a KDNP-frakcióban ülő Hargitai János volt.

Nemmel szavazott a teljes Mi Hazánk-frakció (6 fő), a nyolc KDNP-s képviselőből a többi 7, valamint 41 fideszes képviselő.

A Tisza-frakcióból Magyar kivételével mindenki igennel szavazott.

Négyen nem szavaztak: a fideszes Szijjártó Péter, Kocsis Máté és Budai Gyula már nem voltak benn a teremben, míg Magyar Péter, bár jelen volt az ülésen, nem szavazott.

140 igen, 54 nem, 1 tartózkodás.

Rák Richárd tiszás politikus lett a törvényalkotási bizottság elnöke.

A bizottsági rendszer ellenszavazat nélkül ment át.

Az új parlament a házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a minisztériumok felsorolásáról és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot. Erről szavaztak a képviselők közel egyhangúan.

Derdák Tibor a miskolci szegregációról beszél: "Ha bemegyünk az iskolákba, nem csak Miskolcon, nem fogunk találkozni romákkal. És ha bemegyünk az egyetemre, ott vannak színesbőrű diákok, de ők mind külföldi vendégdiákok. Ez nincsen egészen jól" – mesélt a sajókazai Ámbédkar Iskola igazgatója 20 évvel ezelőtti alapításukról.

A 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél, ami arról szól hogy ki lehessen tenni az iskolából a fiatalokat, akik ezután hitelt is felvehetnek, és még vissza se kell fizetniük, ha gyerekeket szülnek – csak ne tanuljon. Ide tűnnek szerinte az iskolában nem látott cigányok. Arról beszél, hogy a fiatalok is tudják, mi volt az célja fiatal cigányokkal: a szakmunkások kapnak ösztöndíjakat, a gimnazisták nem. Hova tűntek tehát a cigányok? "Eltűntették őket a szemünk elől." Ugyanígy tettek a hajléktalanokkal, akiket betiltottak – miközben a szociológiai kutatásokat is megnehezítették.

"A mi közösségünk már az 1989-es rendszerváltásnak is elengedhetetlen részese volt" – mondta Radványi Viktória a Budapest Pride-tól, aki kiemelte, hogy harmincszor szerveztek már Pride-ot a fővárosban. Arról beszélt, hogy annak ellenére tartottak ki, hogy előfordult, börtönnel fenyegették őket, vagy épp megdobálták a vonulókat. Egy aktivista arról beszélt, az utóbbi években olyan kisebbség lettek, akinek másodrendűségét törvényekbe foglalták. "Végül centire mérték, milyen messzire vannak a könyvesboltok az iksoláktól. Megpróbálták törvénybe írni, hogy milyen családok számítanak családnak" – mondta.

"Találkozunk június 27-én, a 31. Budapest Pride felvonuláson. Ahogy az a hírekből kiderült, végre újból szabadon" – mondta egy másik aktivista.

Az SZFE államilag kierőszakolt alapítványosítása után a tiltakozó diákok és oktatók egy csapata új műhelyet alapított, a Freeszfe-t. A tiltakozások idején létrejött, egyetemi autonómiáról szóló Charta Universitatis-t olvassák fel az Freeszfe egykori és a jelenlegi hallgatói.

Magyar Péter és gyermekei megtekintették a Szent Koronát az Országház kupolacsarnokában.

A második világháborúban külföldre került koronát az Egyesült Államok 1978-ban adta vissza Magyarországnak, és Orbán Viktor első kormánya idején, 2000-ben került a mostani helyére.

Eredetileg úgy volt, hogy a képviselők a Szent Korona előtt teszik le esküjüket, végül a Fidesz dominálta Szent Korona Testület, aminek Orbán Viktor bukott miniszterelnök és Kövér László volt házelnök is tagja, ehhez nem járult hozzá.