Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

Még Magyar Péter beszéde előtt, a hosszú szünetben kérdeztük meg Gajdos László leendő környezetvédelmi minisztert, hogy vannak-e már elképzelései az aszályhelyzet kezelésére. Magyar Péter ugyanis már megbízta ezzel a munkával.

Gajdos azt mondta, már dolgoznak rajta, igyekeznek enyhíteni a károkat, ez szerinte most a legfontosabb.

„Rövid az idő, az aszály jön, nagy csodát nem lehet tenni, de azért törekszünk rá.”

Reméli, hogy 1-2 héten belül olyan intézkedések jöhetnek, amik segítik a mostani helyzetet, és elkezdenek egy olyan stratégiát kidolgozni, hogy jövő tavasszal már jobb legyen a helyzet. Konkrétumokat a bizottsági meghallgatására ígért. Néhány napra van még szüksége ahhoz, hogy lássa, mit tett és mit nem tett meg az előző kormány. Megkérdeztük, hogy milyen hibákat követett el az előző kormány az aszály ügyében, amire azt mondta, „ahogy most látom, nem azokkal a dolgokkal van baj, amik megtörténtek, hanem azokkal, amik nem.”

22 évvel az uniós csatlakozás után Magyarország felperzselt föld lett. Kifosztották, elárulták, megvezették, mondta Magyar. A magyar nép nem teszi meg azt a szívességet, hogy a szembenézés elmaradjon. Olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben. A leköszönő kormány 3 hónap alatt összehozta a költségvetési hiány 90 százalékát. A bukott hatalom az utolsó pillanatban is megpróbált ellopni mindent, ami mozdítható.

Az emberek példátlan erővel álltak a változás oldalára, mondta Magyar Péter első kormányfői beszédében. Példátlan az az út, amit a magyar emberek az elmúlt két évben megtettek, köszöni nekik. A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárják a sodródást, hogy új fejezetet nyissanak, ne csak kormányt, rendszert is váltsanak.

Újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül. Ha ezekből bármi hiányzik, akkor az embereknek újra csalódni kell.

Szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak névadói nem ülnek a parlamentben. Politikailag, emberileg, erkölcsileg megbuktak - tette hozzá.

Hittel, erővel, hazaszeretettel fog dolgozni, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Érti és érzi a felelősségét, látta az elődei sorsát, nem csak a hősökét. Látta, hogy lehet a miniszterelnöki pozíciót a hatalom szolgálatába állítani. Hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává. És hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát az emberekkel.

A hatalom múlandó, a döntéseink következménye velünk marad. Nem uralkodni, szolgálni fog. Antallt idézte: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a szolgálatom a nemzetnek hasznos."

Magyarország az otthonunk, egyszerre szomorú és derűs.

Magyar Péter megválasztásához közeledve Karácsony Gergely lezárta a rakparti rendezvényt, a Brumiko zenekar zenélt. Tudósítónk jelenti: Elég szomorú volt ez a rendezvény, méltatlanul kevesen vették a fáradságot arra, hogy eljöjjenek és megemlekezzenek az elmúlt 16 év hőseiről. Nagy kérdés, hogy ha nem rakják át tegnapról mára az eseményt, jöttek volna-e többen, így is sokan léptek le menet közben, hogy átmenjenek a Kossuth térre. Pedig a színpadon állók kivétel nélkül megérdemelték volna, hogy ünnepeljék őket, hiszen sokan, sokat tettek azért, hogy a hatalom bűnei ne maradjanak észrevétlenek. Cserébe ez a megmozdulás egyszerre volt rendszertemető megemlékezés, és egyben figyelmeztetés is: bármikor szükség lehet olyan hősökre, akik ellentartanak a hatalom túlkapásainak.

Ünnepi pillanatban, megrendülten állok Önök előtt. Ezek voltak a miniszterelnökké választott Magyar Péter első szavai. Batthyány Lajosra emlékeztetett, akinek mártírsorsa örök figyelmeztetés.

Az eskü szövegéhez ő is hozzátette: „Isten engem úgy segéljen”.

Az első gratuláló Sulyok Tamás köztársasági elnök volt, a kézfogás kimért volt, és akkor még visszafogottan fogalmaztunk. Utána jöttek a frakcióvezetők, így egykori barátja, Gulyás Gergely.

Amíg Lázár János volt az építési és közlekedési miniszter, rendszeres volt a beszólogatás közte és Vitézy Dávid között, aki őt követi a miniszteri poszton. Megkérdeztük Vitézyt, milyen volt az átadás-átvétel.

„Formális. Voltak megjegyzések, nyilván a konfliktusainkra tekintettel, de azért alapvetően arra szorítkoztunk a közigazgatási államtitkár jelenlétében, hogy ezeket az átadás-átvétellel összefüggő kérdéseket megbeszéljük.”

Mikor visszakérdeztünk, hogy milyen megjegyzések voltak, Vitézy azt mondta, a választás eredménye, és az, hogy ő fel lett kérve miniszter-jelöltnek, ez a vita megszűnt. „Nyilván Lázár János látja a választók ítéletét a saját munkájáról és a korábbi kormánypártok munkájáról.”

Az átadás-átvétel során rákérdezett konkrét ügyekre, és azok valódi státuszára. Például arra, mi van a Budapest-Belgrád vasútvonallal, mert még a MÁV-os forrásai sem tudták, mi a valódi helyzet. Ígéretet kapott arra, hogy minden információt, ami miniszteri szinten rendelkezésre áll, beleteszik a dokumentációba.

Arra a kérdésre, hogy a Mészáros Csoportot hogyan fogják tudni távol tartani a beruházásoktól, Vitézy azt mondta, hogy a piaci verseny, az, hogy nem lejt majd a pálya, hatással lesz arra, hogyan alakul a kivitelezési piac. Messze legnagyobb kérdés a 35 éves autópálya koncesszió (Mészáros ebben is érdekelt), ezt is átvilágítják, és amit lehet, nyilvánosságra hoznak. Ha állami szinten van információ róla, azt is nyilvánosságra hozzák, mennyi követ vettek az Orbán-bányából. Alapos jogi munka után tudja megmondani, hogy a koncessziós szerződés felmondható-e. A MÁV-nál nyáron a korábbinál komolyabb problémák lehetnek, de őszinte kommunikációt ígért a kérdésben.

Megint jönnek a történelmi zászlók.

Magyart 140 igen és 54 nem szavazattal választották meg miniszterelnöknek, 1 képviselő tartózkodott. Ez utóbbi a Fidesz-KDNP pártlistájáról bejutott, a KDNP-frakcióban ülő Hargitai János volt.

Nemmel szavazott a teljes Mi Hazánk-frakció (6 fő), a nyolc KDNP-s képviselőből a többi 7, valamint 41 fideszes képviselő.

A Tisza-frakcióból Magyar kivételével mindenki igennel szavazott.

Négyen nem szavaztak: a fideszes Szijjártó Péter, Kocsis Máté és Budai Gyula már nem voltak benn a teremben, míg Magyar Péter, bár jelen volt az ülésen, nem szavazott.

140 igen, 54 nem, 1 tartózkodás.

Rák Richárd tiszás politikus lett a törvényalkotási bizottság elnöke.

A bizottsági rendszer ellenszavazat nélkül ment át.