Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el függetlenségüket. Kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban, mondta Magyar, aki felszólította az érintetteket: legyen bennük bátorság szembenézni tettükkel. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig. Kezdje a sort Sulyok Tamás.

Az a Sulyok, aki itt ma jogállamról beszélt először két év után. Ironikus, mondta Magyar, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült. Például akkor, amikor Orbán a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte. Vagy amikor civileket vegzáltak vagy a kiskorú, tönkretett gyerekek mellett kellett volna kiállni. Vagy amikora titkosszolgálatokat küldték a Tiszára. Egyszer sem sikerült megállítani az alkotmányellenes jogszabályokat sem, ellentartani a jogi önkénynek. Ennyi gyávaság, félrenézés, hazugság után nem lehet ennek a nemzetnek az egységét megtestesíteni, ideje távozni emelt fővel, amíg lehet.

Sulyok mosolyogva fogadta a felszólítást és az azt követő dübörgő tapsot is.

Eljött a pillanat, amikor annál is kevésbé lennék fideszes, mint eddig: a vagyonvisszaszerzési hivatal említésére úgy robban a tér, mintha gól lőttünk volna a kezdőkörből.

A miniszterelnök azt ígérte, hogy minden esetben megtalálják a módját, hogyan lehet visszaszerezni a közvagyont. Semmi sem ad felmentést, Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország.

Amit jogellenesen vittek el, visszaszereznek, amit eltitkoltak, nyilvánosságra hoznak, akik felelősek, számot adnak tetteikről.

A szembenézés után igazságtétel kell, mondta Magyar parlamenti beszédében. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy működött a hatalmi rendszer. A nemzet vagyonának jelentős része egy szűk elit kezében koncentrálódott. Hogyan lett közbeszerzésből hűbéri rendszer, koncesszióból kiváltság.

Az első törvények egyike lesz a nemzeti védelmi és vagyonvisszaszerzésről szóló törvény. Ez a hivatal lesz a rendszerváltás legfontosabb intézménye. Az elmúlt 20 év korrupciós és vagyonkimentési konstrukcióit vizsgálja ki, autonóm lesz, nem a kormány, az országgyűlés alá tartozik. Feltárják az állami közbeszerzések rendszerét, a kiszervezett közvagyont, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, tao-rendszer pénzmozgásait. Ujjongás és dübörgő taps fogadta a bejelentést, a Kossuth téren is nagy óriási ováció fogadta Magyar szavait.

A Tisza képviselői megfogadják, hogy újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint az, ami elválaszt, mondta Magyar. Itt szólt az első taps. Megfogadják, hogy a következő években a bizalom, emberség és közös hazaszeretet nyelvét erősítik. A közéletet az együttműködés, kíváncsiság, egymás iránti tisztelet és közös felelősség hatja át. Magyarország közös otthonunk lesz. A barátok, családok, közösségek újra képesek lesznek beszélni egymással, és együtt örülni annak, hogy egy hazához tartoznak. Magyarország egy szabadabb, emberségesebb, bizakodóbb korszakot akar nyitni. Taps.

Őrült sokan vannak a Kossuthon, olyat még sose pipáltam, hogy a metró oldalan, a járdán fúródni kelljen. Ez is vadiúj élmény: harmincéves korom óta először mászkálok úgy a dugig teli Kossuth téren, hogy a többieket nem az én ellopott pénzemből szállították ide, hanem maguktól jöttek a magánvagyonuk terhére. És milyen veszettül sokan!

A politika hatalomgyakorlása uszító volt, emberek milliói vesztették el a hitüket, hogy ez az ország lehet igazságos hazája minden magyarnak, mondta Magyar. Az egész ország nagy árat fizetett ezért a hatalomgyakorlásért. Ami történt, nem a magyar emberek hibája, az ország képes a megújulásra, józanságra, a szabadság és az igazság iránti vágy megfogalmazásra. A tudósok, újságíról, véleményformálók által sokszor leírt magyar nép jóval demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját elitje. A jobb- és baloldal foglyul ejtette, de életben tartotta egymást. Kölcsönösen fenntartották egymás rendszerét. Minden politikai oldalnak szembe kell néznie saját felelősségével. A Fidesznek hosszú utat kell majd megtennie, ennek csdk az első lépése lesz annak felismerése, hogy vezetői milyen károkat okoztak. A valódi kérdés: hogyan engedhette az egykori polgárijobboldal ezt a károkozást?

A régi ellenzéknek is van elszámolnivalója.

A náci Bede Zsolt beszólt Huth Gergelynek.

A cikk folytatódik

Magyar hosszan sorolta, milyen jelei vannak Magyarország elszegényedésének a mindennapokban, az egészségügyben, a gyermekvédelemben. Az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el túlárazott és felesleges beruházásokkal. A legkorruptabb tagállama lettünk az EU-nak. 20 ezer milliárdot loptak el az elmúlt másfél évtizedben.

Még Magyar Péter beszéde előtt, a hosszú szünetben kérdeztük meg Gajdos László leendő környezetvédelmi minisztert, hogy vannak-e már elképzelései az aszályhelyzet kezelésére. Magyar Péter ugyanis már megbízta ezzel a munkával.

Gajdos azt mondta, már dolgoznak rajta, igyekeznek enyhíteni a károkat, ez szerinte most a legfontosabb.

„Rövid az idő, az aszály jön, nagy csodát nem lehet tenni, de azért törekszünk rá.”

Reméli, hogy 1-2 héten belül olyan intézkedések jöhetnek, amik segítik a mostani helyzetet, és elkezdenek egy olyan stratégiát kidolgozni, hogy jövő tavasszal már jobb legyen a helyzet. Konkrétumokat a bizottsági meghallgatására ígért. Néhány napra van még szüksége ahhoz, hogy lássa, mit tett és mit nem tett meg az előző kormány. Megkérdeztük, hogy milyen hibákat követett el az előző kormány az aszály ügyében, amire azt mondta, „ahogy most látom, nem azokkal a dolgokkal van baj, amik megtörténtek, hanem azokkal, amik nem.”

22 évvel az uniós csatlakozás után Magyarország felperzselt föld lett. Kifosztották, elárulták, megvezették, mondta Magyar. A magyar nép nem teszi meg azt a szívességet, hogy a szembenézés elmaradjon. Olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben. A leköszönő kormány 3 hónap alatt összehozta a költségvetési hiány 90 százalékát. A bukott hatalom az utolsó pillanatban is megpróbált ellopni mindent, ami mozdítható.

Az emberek példátlan erővel álltak a változás oldalára, mondta Magyar Péter első kormányfői beszédében. Példátlan az az út, amit a magyar emberek az elmúlt két évben megtettek, köszöni nekik. A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárják a sodródást, hogy új fejezetet nyissanak, ne csak kormányt, rendszert is váltsanak.

Újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül. Ha ezekből bármi hiányzik, akkor az embereknek újra csalódni kell.

Szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak névadói nem ülnek a parlamentben. Politikailag, emberileg, erkölcsileg megbuktak - tette hozzá.

Hittel, erővel, hazaszeretettel fog dolgozni, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Érti és érzi a felelősségét, látta az elődei sorsát, nem csak a hősökét. Látta, hogy lehet a miniszterelnöki pozíciót a hatalom szolgálatába állítani. Hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává. És hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát az emberekkel.

A hatalom múlandó, a döntéseink következménye velünk marad. Nem uralkodni, szolgálni fog. Antallt idézte: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a szolgálatom a nemzetnek hasznos."

Magyarország az otthonunk, egyszerre szomorú és derűs.

Magyar Péter megválasztásához közeledve Karácsony Gergely lezárta a rakparti rendezvényt, a Brumiko zenekar zenélt. Tudósítónk jelenti: Elég szomorú volt ez a rendezvény, méltatlanul kevesen vették a fáradságot arra, hogy eljöjjenek és megemlekezzenek az elmúlt 16 év hőseiről. Nagy kérdés, hogy ha nem rakják át tegnapról mára az eseményt, jöttek volna-e többen, így is sokan léptek le menet közben, hogy átmenjenek a Kossuth térre. Pedig a színpadon állók kivétel nélkül megérdemelték volna, hogy ünnepeljék őket, hiszen sokan, sokat tettek azért, hogy a hatalom bűnei ne maradjanak észrevétlenek. Cserébe ez a megmozdulás egyszerre volt rendszertemető megemlékezés, és egyben figyelmeztetés is: bármikor szükség lehet olyan hősökre, akik ellentartanak a hatalom túlkapásainak.