A Sándor-palota a honlapján péntek reggel közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait.

Összesen tizenegy dokumentumot hoztak nyilvánosságra, az iratok között szerepel a Hunnia-perben 2023. március 9-én hozott ítéletről, valamint a pápai felhíváshoz és a pápai látogatáshoz kapcsolódó egyéni kegyelmi döntésről készült feljegyzés. A dokumentumcsomag tartalmazza továbbá a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról szóló 2023. április 3-i feljegyzést, az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapját, több felterjesztő feljegyzést, átiratot, határozatot és határozattervezetet, valamint egy kétoldalas összefoglalót. Az iratanyag összesen több mint két tucat oldalnyi, a kegyelmi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumot foglal magában.

A dokumentumok alapján a köztársasági elnök igazgatósága, vagyis kabinetfőnök sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül.

Az összefoglaló szerint K. Endre ügye az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. számú kegyelmi előterjesztésének részét képezte, amely 2023. április 19-én érkezett be a Sándor-palotába. Az április 24-én kelt felterjesztő feljegyzést a köztársasági elnök kabinetfőnöke olyan tartalommal hagyta jóvá, amelyben a feljegyzés a 2023. évi IV. kegyelmi felterjesztésből K. E. ügyét is magában foglalta, oly módon, hogy – a bevett gyakorlattól eltérően – kétféle, egy elutasító és egy kegyelem gyakorlására irányuló döntési változatot tartalmazott, azzal, hogy a felterjesztő feljegyzés a két döntési változat közül a miniszteri előterjesztéssel egyezően egyértelműen a kérelem elutasítására irányuló döntést javasolta a köztársasági elnök részére.

Az elutasítást többek között a bűncselekmény jellegével indokolták. Arra is hivatkoztak, hogy az elítélt ekkor már otthonában töltötte a büntetését, hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért nem indokolt, hogy munkába állhasson, illetve hogy felmentsék a foglalkozástól eltiltás következményei alól. Az Igazgatóság külön összefoglalót is készített K. Endre ügyéről az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján. Ebben ismertették a bűncselekményt, annak körülményeit, valamint azt, hogy az elítélt reintegrációs őrizetbe került. Röviden bemutatták a kegyelmi kérelem tartalmát, illetve az elítélt családi, szociális és egészségi helyzetét is.

Az Igazgatóság 2023. május 2-án kapta vissza az ügy iratait az Elnöki Titkárságtól. Ezek között voltak más, április 27-én aláírt elutasító határozatok, valamint K. Endre ügyében egy alá nem írt elutasító határozattervezet is. Ezután az Igazgatóság már a szokásos eljárás szerint elküldte az aláírt elutasító határozatokat az Igazságügyi Minisztériumnak ellenjegyzésre, és visszaküldte a minisztérium által korábban felterjesztett iratokat is.

Az ellenjegyzés után az Igazságügyi Minisztérium elküldte a határozatok hiteles példányát a Sándor-palotának. Az eredeti határozatokat és az iratanyagot a minisztérium irattárában helyezték el. A 2023. évi IV. kegyelmi felterjesztés többi, április 27-i döntéssel nem érintett ügyében 2023. június 5-én születtek meg az elutasító elnöki döntések. Ezeket június 7-én, már a rendes eljárás szerint küldték meg az Igazságügyi Minisztériumnak ellenjegyzésre.

A Sándor-palota szerint az ügyiratból nem állapítható meg a K. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka, helytadó döntésre irányuló indokolást az ügyirat nem tartalmaz.

Az MTI-nek azt írták, hogy a köztársasági elnök a „kegyelmi ügyként” ismertté vált KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntés kivizsgálását kezdettől teljes egészében támogatja, és ahogyan azt az elnöki hivatal május 19-i, keddi közleményében kijelentette, hogy amennyiben hivatalos megkeresés érkezik, kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy „a közvélemény valós képet kaphasson erről a nagy közfelháborodást kiváltó esetről”.

Magyar Péter és Sulyok Tamás a Facebookon üzengetett egymásnak az ügyben. „Köztársasági elnök úr! Ne várjon a kormány utasítására! Ön egy külön hatalmi ág képviselője. Hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát! Még ma” – írta a miniszterelnök csütörtökön. Erre a közleményben a Sándor-palota így reagált: „Figyelemmel a felfokozott közérdeklődésre, a Sándor-palota nem kívánja a kormány elmulasztott együttműködésétől függővé tenni a hivatalos iratok nyilvános megismerhetőségét. Erre a kivételes helyzetre tekintettel a Sándor-palota a honlapján közzéteszi a nyilvánosság számára a birtokában lévő hivatalos dokumentumokat.”

A kormány a saját részéről már nyilvánosságra hozott több, korábban nem ismert dokumentumot az ügyben. Ezek szerint K. Endre 2022-ben beadott kegyelmi kérelmével kapcsolatban 2023. április 14-én keletkezett az első minisztériumi irat, amelyben a kegyelmi főosztály nem javasolta a kérelem teljesítését. Az értékelésből kiderült, hogy K. Endre ekkor már reintegrációs őrizetben volt, és csak olyan munkaköröket vállalhatott volna, amikre nem vonatkozott az eltiltása, vagyis gyerekekkel nem dolgozhatott. A kegyelmi eljárás menetéből Magyar Péter értelmezése szerint az következik, hogy K. Endre vissza akart térni a gyermekvédelmi munkába. A következő iratok azt mutatják, hogy Répássy Róbert államtitkár Varga Juditnak továbbította a kegyelemre javasoltak listáját, amelyen K. Endre nem szerepelt, majd Varga a főosztály javaslatával egyezően szintén nem terjesztette fel őt kegyelemre.

A fordulatot a 2023. április 27-i döntés jelentette: Novák Katalin mégis kegyelmet adott K. Endrének, Varga Judit pedig még aznap ellenjegyezte a döntést, a miniszterelnök szerint a szokásos eljárástól eltérően. Egy későbbi feljegyzés külön kiemelte, hogy K. Endre és egy másik személy a minisztériumi javaslattal szemben kaptak kegyelmet. Tuzson Bence minisztersége alatt, a 444 első cikkének megjelenése után készült összefoglaló szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte, hogy K. Endre ügyében a felterjesztés készüljön el a pápalátogatásig, de az igazságügyi minisztérium így sem javasolta őt kegyelemre. Az iratból az is kiderül, hogy a döntés nem a megszokott szolgálati úton született, Novák kegyelme az büntetett előélethez fűződő eltiltást is megszüntette, így K. Endre újra dolgozhatott volna gyerekek között.

Az is kiderült, hogy Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek szerepe volt K. Endre kegyelmi kérvényében. A „nemzeti jogvédő” ügyvéd Budaházy kegyelméért is lobbizott, végül ő is ugyanaznap kapott kegyelmet, mint K. Endre.