A Fővárosi Törvényszék június elsején keltezett közleménye szerint a bíróság elrendelte a mátészalkai székhelyű Bászna Gabona Zrt. felszámolását. Mindez több mint négy hónappal azután történt, hogy kirobbant a legújabb agrárbotrány még január elején.

Az eljárást a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. fogja lebonyolítani, lévén az Orbán-kormány egy február 3-i rendeletével stratégiailag kiemelt jelentőségű a cég felszámolása.

A botrány kirobbanása utáni hónapok meglehetősen kuszák voltak, különösen, ami a kormányzati kommunikációt és az egyes lépéseket illeti. A Kósa Lajos távoli rokonának tulajdonában lévő cég tavaly év végén került komoly bajba, miután egyre több kifizetéssel maradt el, így ma már egyes hírek szerint tízmilliárdokkal tartozik. A sajtóban megjelent információk szerint a Bászna Gabona amúgy is értelmezhetetlen üzletpolitikát folytatott, mivel a szokásosnál drágábban vásárolt és olcsóbban adott el. Az ügy miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás miatt folytat nyomozást, a cég tulajdonosát és egyben ügyvezetőjét, Szilágyi Gábort február elején tartóztatta le a rendőrség.

Az új év első napjainak főhíre tehát a Bászna Gabona volt, az ügyben pedig gyorsan megszólalt a ma már csak volt agrárminiszter, Nagy István, aki elmondta, mielőbb kártalanítani fogják a gazdákat, mégpedig abból a vagyonból tervezték ezt megoldani, amit lefoglalnak a felszámolási eljárás során a cégnél. Ezért is volt különösen fontos, hogy mikor indul el az eljárás. Noha annak semmi nyoma nem volt, két nappal az agrárminiszter megszólalása után, január 15-én azt mondta Gulyás Gergely a kormányinfón, hogy megindult az eljárás. Ezt a Nyíregyházi Törvényszék rögvest cáfolta is a 24.hu megkeresésére.

Az egyébként a Fővárosi Törvényszék mostani közleményéből derül ki, hogy a felszámolási eljárást csak egy héttel később, január 22-én kezdeményezték.

Az eljárás azonban nem indult el, február végére az államnak mégis sikerült kártalanítania a Bászna Gabona által megkárosított gazdákat Nagy István bejelentése szerint. Ennek során 581 pozitív döntés született, a megítélt kártalanítás összege pedig 6,5 milliárd forint volt, amit már szinte teljes egészében ki is fizettek a bejelentés idején.

Felszámolási eljárás hiányában több végrehajtást indítottak a céggel szemben. Az első kettőt két közjegyző indította el, január 26-án egy nyírbátori, január 29-én egy budapesti közjegyző lépett a tettek mezejére, új szereplőként pedig február 5-én csatlakozott ehhez a sorhoz az állami adóhivatal, a NAV is. Azóta ezekkel együtt összesen 14 végrehajtást indítottak a Bászna Gabonával szemben. A történet pedig itt válik egy kicsit bonyolulttá.

Amikor elindul a felszámolási eljárás, akkor az azonnal leállítja a végrehajtási eljárásokat. Ha valamelyik végrehajtás még a felszámolási eljárás előtt sikerrel járna és befejeződne, akkor az adott személy/cég/hatóság mindenkinél előbb biztosan a pénzéhez jut, ez a vagyon nem lesz már része annak az úgynevezett felszámolási vagyonnak, amin majd osztozkodnak a károsultak. Ha még csak folyamatban van a végrehajtás, akkor az nem jelent előnyt a károsult számára, neki ugyanis be kell állnia a sorba és jeleznie a hitelezői igényét.

Az adóhivatal helyzete azonban speciális ebből a szempontból, hiszen mivel közhatalmi bevételekről van szó, ezért neki mindig speciális hely jut egy felszámolás során, teljesen mindegy, milyen időzítéssel jelentkezik hitelezőként. Ha pedig végrehajtást indított el, lefoglalással, inkasszóval, vagyis a végrehajtási jogának gyakorlásával könnyebben szedheti be a pénzt.

Mivel azonban sem a NAV, sem pedig más, közjegyző által indított végrehajtás nem zárult le mostanáig, legalábbis azokat nem törölték a cégkivonatból, így a jelek szerint ebből senki jutott előnyhöz.