Június 1-ével elrendelték a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, derül ki a cégadatokból. A bírósági bejegyzés szerint a hitelezőknek 120 napja van bejelenteni a követeléseiket
Ez az az agrárcég, ami meglehetősen szokatlan és furcsa üzletpolitikát folytatott. Olcsóbban kombájnoltak, alacsony áron adták az inputokat, a tőzsdei áraknál drágábban vásároltak és mindenkinél olcsóbban adtak el. Ennek eredménye az lett, hogy egyre több gazdálkodó szerződött velük. Számíthattak arra, hogy gyorsan nő a forgalom majd, a nagy cégméretre tekintettel pedig majd nagy összegek folynak be agrártámogatások címén, de valami mégis megborult. 2026 januárjában fizetésképtelenné vált, miután a finanszírozó MBH Bank kiszállási kísérlete és az ezt kísérő átvilágítás során kiderült, hogy az áru és a pénz is hiányzik. Nagyságrendileg 100 ezer tonna gabona tűnt el. A kialakult kárt 7-10 milliárd forintra, vagy annál is magasabbra becsülték.
A helyzet nagyon széles kört érintett, köztük gazdálkodókat, gabonakereskedőket, integrátorokat, valamint takarmány- és etanolgyárakat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) aggodalmát fejezte ki a hazai gabonapiac befagyása és a jelentős bizalomvesztés miatt. A MOSZ a történteket a Keleti Agrár Kft. 2022-es, hasonló károkat okozó bedőléséhez hasonlította.
A kormány február 4-én stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a vállalat felszámolását. Február 28-ára lezárult a károsult kis- és középvállalkozások állami kárrendezése. Ennek keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 581 pozitív döntést hozott, összesen 6 milliárd 531 millió forint értékben. Ebből a Magyar Államkincstár másfél hónap leforgása alatt 6 milliárd 21 millió forintot folyósított az érintetteknek. Ezen felül Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a munkavállalók elmaradt béreinek kifizetését is kezdeményezi a bérgarancia alapból. Február 11-én pedig a bíróság letartóztatta a cég sikkasztással gyanúsított vezérigazgatóját.
Később, április folyamán megjelent sajtóhírek szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében már előzetesen tudtak a cég problémáiról. Bár fontolóra vették a vállalat átvételét, végül kihátráltak és nem mentették meg a társaságot.
A társaság, amit 2018-ban kft.-ként hoztak létre, majd átalakult zrt.-vé, sok szálon kötődik Kósa Lajoshoz, a Fidesz kelet-magyarországi erős emberéhez, a párt volt alelnökéhez. Kezdetben tulajdonos volt benne, sőt, a maga negyven százalékával a legnagyobb tulajdonosnak számított Kósa Karolina Éva, aki a politikus testvére, de egy időben egy cégen keresztül tulajdonos volt benne Kósa édesanyja is (aki korábban egy sertéstelep tulajdonosaként, valamint a „csengeri örökösnő”, Marika állítólagos megajándékozottjaként is szerepelt a hírekben). A társaság jogi ügyeit pedig annak a Fiák Istvánnak az ügyvédi társulása intézte, aki Kósa ügyvédjeként dolgozott, illetve az övé volt a 2023-ban recski földomlást okozó andezitbánya. A 2018-ban mindössze 5 milliós tőkével alakult cég már néhány hónappal később több százmilliós silórendszert kezdett építeni, amihez, mint a 24.hu akkor megtudta, 500 millió forintos állami hitel nyújtott segítséget.
Noha a Bászna Gabonából már évekkel ezelőtt kiszállt Kósa testvére és anyja is, a cég ügyeit egy ideig még Fiák intézte, írja most a 24.hu, amely azt is feltárta, hogy a Bászna Gabona, ha jóval közvetettebben is, de máig kötődik Kósához. A mostani kizárólagos tulajdonos, akinek Kósa Karolina is eladta a tulajdonrészét 2021-ben, az a Szilágyi Gábor, aki távoli rokona a fideszes politikusnak. Kósa Lajos nagynénjének, a már elhunyt Kósa Vilmának a férje, Debreczeni Tibor drámapedagógus írta le még 2016-ben, hogy a Kósa család rokonságban áll Szilágyi János, Mátészalkán élő mezőgazdásszal, akinek a cégadatokból kikövetkeztethetően Szilágyi Gábor a fia (Szilágyi János feleségének és Szilágyi Gábor anyjának megegyezik a neve). Nem véletlen, hogy Kósa nemcsak az egyik Ferrarijába ült be, de együtt is hajóztak, ahogy azt az Átlátszó bemutatta.
A testvére is beszállt az építkezésbe.
A Partizánnak először sikerült megszólaltatnia Pólus Máriát, aki elhitette a Fidesz alelnökével, hogy 4,355 milliárd eurós örökség vár rá.
Egyben arra kérik a döntéshozókat, hogy a 2022-es, ehhez hasonló sémára épülő Keleti Agrár Kft.-ügy érintettjeit is kártalanítsák.
A vezérigazgatót csaknem 10 milliárdos sikkasztással gynaúsítják, amiért akár 15 év börtönt kaphat.
Volt közös vitorlázás is.
Egyelőre csak az időjárást okolják. 500 millióból kezelnék a helyiek lakhatási helyzetét.
A Kósa Lajos-rokon csődbe ment cége utáni milliárdos károkat mégis a kormány fizette ki.
Néha egy kis szerencse is elkél az üzleti életben, na.