Az uniós képviselők tudni szeretnék, miről is állapodott meg Von der Leyen és Magyar Péter

gazdaság

Az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrző bizottságai július 14-én közös meghallgatáson vizsgálják meg az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy akár 16 milliárd eurónyi EU-s forrást szabadítson fel Magyarország számára, írja a Politico. A bizottságok előtt Piotr Serafin költségvetési biztos, Raffaele Fitto ügyvezető alelnök és Michael McGrath igazságügyi biztos jelenik meg – közölték a terveket ismerő tisztviselők, illetve a Bizottság szóvivője.

Fotó: Purger Tamás/MTI/MTVA

Az EP-képviselők részleteket szeretnének megtudni Ursula von der Leyen és Magyar Péter május végi politikai megállapodásáról. Tisztázni szeretnék a pénzhez kapcsolódó feltételeket, és azt, hogy változtak-e a Budapestre vonatkozó követelmények. „Az EU-s források feloldása soha nem politikai szívesség” – mondta Andreas Schwab, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke a lapnak.

Daniel Freund, a Zöldek képviselője azt szeretné, ha a Bizottság világossá tenné, „mit ígérnek pontosan a magyarok”, és hogy változtak-e bármilyen elvárások, feltételek a mérföldkövek teljesítésével kapcsolatban. A Renew képviselője, a szlovák Lucia Yar szerint „ha a feltételrendszert rugalmasnak tekintjük a körülményektől függően, azzal kockáztatjuk, hogy a jogállamiság elvből politikai eszközzé válik.”

A lap megjegyzi: a források felszabadítása attól függ, hogy Magyarország benyújt-e egy felülvizsgált gazdaságélénkítési tervet, illetve átírja-e az aggályos magyar jogszabályokat. Ez utóbbit szolgálja az a Magyar Péter szerint „történelmi jelentőségű törvénycsomag”, amit kedden este nyújtottak be a parlamentnek; erről itt írtunk bővebben. A lap szerint ez arra utal, hogy Budapest „halad a szükséges reformokkal, és hamarosan hozzáférést kérhet a befagyasztott pénzhez”.

A meghallgatás egy külön jogi csata hátterében zajlik a Bizottság azon döntése miatt, hogy 2023-ban 10 milliárd eurót szabadít fel Orbán Viktor kormányának. Ebben az ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok azt mondta, hogy a Bizottság nem ellenőrizte megfelelően a szükséges reformok betartását, és azt javasolta, hogy semmisítsék meg a határozatot, idézi fel a Politico.

Kapcsolódó cikkek