„Az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak” – írja közleményében a Sándor-palota, ami szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök

„indítványt nyújtott be az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére”.

Hogy erre miért volt szüksége? Mert Magyar Péter és kormánya alaptörvény-módosítással penderítené ki az elnököt, miután az többszöri felszólításra sem volt hajlandó lemondani posztjáról. A köztársasági elnök szerint az alaptörvényt nem lehet konkrét, egyedi esetre vonatkozóan módosítani, úgyhogy az Alkotmánybíróságtól kéri, hogy mondja meg, mit lehet csinálni, és mit nem.

Magyar Péter miniszterelnök a köztársasági elnökkel való legutóbbi találkozója után, május elején azt mondta, „nem személyre szabott jogalkotással” fognak élni, és helyreállítanák „a magyar emberek egyértelmű felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”.

Arról, hogy a készülő alaptörvény-módosítás nem személyre szabott lenne, nem mindenkit győzött meg a miniszterelnök. Sulyok Tamásért még tüntettek is pár százan a múlt héten.

Miután előbb a Fidesz-kormányok által többször is kritizált Velencei Bizottsághoz fordult Sulyok, most az Alkotmánybíróságtól vár segítséget. (A lemondásáról a múlt héten kérdeztük az utca emberét.)

A Sándor-palota közleménye szerint az Alkotmánybíróság feladata, hogy értelmezze az Alaptörvényt, és így segítsen az állami szervek közötti viták rendezésében.

„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása. Jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Sulyok baja tehát az, hogy az Alaptörvény elvileg olyan absztrakt szöveg, ami általános jellegű, a feladata inkább az iránymutatás – az ő leváltását célzó módosítása pedig nem ilyen, hanem egészen konkrét és egyedi.

Egyelőre nem tudjuk, pontosan mit terveznek Magyarék. A hét elején adott interjújában a miniszterelnök azt mondta, „az is kérdés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Nyilván nem árulok el nagy titkot, hogy mi az embereket szeretnénk bevonni ebbe a folyamatba, úgy van ennek értelme.” Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy a választás módját alakítják át, ami például elég általános változtatás volna.

Magyar Péter a Sándor-palota mostani posztja alatt is megjelent: „Ez már tényleg a szánalom kategória. Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen.

De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Magyar korábban azt mondta, Sulyok az első felszólítás utáni tárgyaláson nem is volt teljesen elzárkózó, még azt is megkérdezte, hogy a lemondását melyik miniszternél kellene jeleznie, ha úgy dönt – később azonban meggondolta magát. A miniszterelnök a héten azt mondta, még egyszer meg fogja keresni az államfőt, hogy négyszemközt leüljön vele. Szerinte újdonságot is tud majd neki mondani.