A Velencei-tó keleti öble, a képen balra a velencei hajókikötő mólója 2026. június 17-én

Az egyetemi kajak-kenu-vb a Velencei-tó kiszáradása miatt elmarad, pedig Orbánék 51 milliárdért építettek nemzeti akadémiát a partjára

POLITIKA

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

  • A tervekkel ellentétben a szegedi Maty-éren, nem pedig a Velencei-tó partjára 51 milliárd forintból épült Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián rendezik meg az egyetemi kajak-kenu vb-t.
  • A Velencei-tó vízállása ugyanis rendkívül alacsony, de ez senkit sem kellett volna, hogy meglepjen: több évtizedes a probléma.
  • Eredetileg a Hajógyári-szigeten akarták felépíteni az akadémiát, de ott a megépítendő védmű miatt több ezer fát kellett volna kivágni, amit a fővárosi és a III. kerületi önkormányzat sem engedélyezett.
  • Az akadémiát végül annyi pénzből húzták föl, amennyiből a Velencei-tó teljes vízpótlását meg lehetett volna oldani.

Az egyetemi kajak-kenu-világbajnokságot a Velencei-tó alacsony vízszintje miatt nem rendezhetik meg a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián (KKNKKA), hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Az augusztus közepi vébének a szegedi Maty-ér lesz a házigazdája.

A rendezvény megrendezésének márciusi, székesfehérvári bejelentésén még mindenki nagyon boldog volt. Cser-Palkovics András polgármester szerint nagy dolog, hogy a Velencei-tó partján épült meg az akadémia, a vébéből a környékbeli gazdaság, így Székesfehérvár is profitálhat.

Az akadémiát a háromszoros olimpiai bajnok kajakozóról, Kovács Katalinról nevezték el, aki a KKNKKA Alapítvány kuratóriumának elnöke is egyben, nem mellesleg pedig Schmidt Ádám felesége, aki a Fidesz tavaszi bukásáig sportért felelős államtitkár volt. A projekt kezdettől fogva elég sok elemében bűzlött, sok minden volt benne, ami az úgynevezett Nemzeti Együttműködés rendszerének esszenciáját jelentette felülről erőltetett beruházástól kezdve természetkárosításon át a volt miniszterelnöknek a józan ész szabályait felülíró sportszeretetéig.

Lezárt partszakasz a kajak-kenu akadémia előtt 2025-ben
Fotó: Bankó Gábor/444

Sok olimpiai aranyat hoz

A kajak-kenu egy hagyományos magyar sikersport. Az olimpiákon csak Németország és az egykori Szovjetunió szerzett több aranyérmet nálunk.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Van, ahol már csak mutatóba maradt víz a Velencei-tóban

Kedden elérte a valaha mért legalacsonyabb, 53 centiméteres mélységet a Balatontól geológiai és hidrológiai szempontból is eltérő tó vízszintje. Egy nappal később megnéztük, hogyan fest most a Velencei-tó.

Vajna Tamás
tudomány

Alig maradt beépíteni való partszakasz a Velencei-tavon, de a kormány talált egyet

Még sukorói fideszes képviselő is aláírta azt a petíciót, amit a Velencei-tó partjára tervezett Fiatalokért Központ ellen indítottak. A tiltakozók szerint a kétezres, már így is túl nagyra nőtt Sukoró mellett egy vele egyenértékű település nőne ki a földből a most még szinte érintetlen tóparton. Gyurcsány idején a szintén erre a területre tervezett kaszinóváros ellen a Fidesz tiltakozott a leghangosabban.

Tóth-Szenesi Attila
belföld

Előbb leszállították őket az Arlberg-expresszről, majd megalapozták a magyar kajak-kenut

Az 1954-es franciaországi kajak-kenu-vb-n 6 aranyat, 5 ezüstöt és 5 bronzot szereztünk, és csak eztután jöttek az olimpiai aranyak. Csakhogy a sportolókat a Keletiből előbb visszarendelték Ráckevére, és Rákosi Mátyás közbenjárására volt szükség a napokkal későbbi utazáshoz.

Tóth-Szenesi Attila
sport

40 milliárdból megoldották volna a Velencei-tó vízszintproblémáját, de a kormány a magas árra hivatkozva nem támogatta a vízpótlást

Tessely Zoltán kormánybiztos ezt a fehérvári tévé műsorában bökte ki.

Szily László
környezetvédelem