Az egykori kormánypártok megsemmisítő választási veresége után gyors ütemben kezdett szétesni az a kormányközeli médiabirodalom, amelyet a Fidesz kétharmados kormányzása alatt különféle állami és szabályozási előnyök tartottak életben: a részrehajló médiaszabályozástól a versenyhatósági kontroll kiiktatásán át a célzott reklámköltésekig.

Hogy utóbbinak mekkora szerepe volt a rendszer fenntartásában, arról most újabb részletek derültek ki.

A Transparency International közérdekű adatigénylése nyomán a 444 olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződéseinek egy részét mutatják be. A dokumentumok szerint a tárca Balásy Gyula két cégén, az azóta szintén csoportos leépítéseken átment New Land Medián és a Lounge Designon keresztül vásárolt reklámfelületeket - jellemzően a Fideszhez közel álló - sajtótermékekben. Az adatigénylés részeként 15 kormányzati kampány (Voks 2025, Otthon Start, Fogyasztóvédelmi Nemzeti konzultáció stb.) részletes médiatervét ismerhettük meg, amelyekből megtudtuk, hogy az állam tavaly április és december között

• összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot csatornázott ki az online és nyomtatott sajtóhoz kormányzati hirdetésekkel,
• a televízióban sugárzott reklámokra 7,1 milliárdot,
• a rádióban 1,1 milliárdot költött,
• social médiában pedig 246 millióért vásárolt üzeneteinek felületet.

Ebben a cikkben az online és a nyomtatott sajtóra, azon belül is a nagyobb országos médiumokra, valamint a közösségi platformokra koncentrálunk. Bár megkaptuk a teljes médiaterveket, amelyek a televíziós, rádiós és megyei lapokban elhelyezett hirdetéseket is tartalmazzák, ezeket most nem dolgoztuk fel. Ennek oka, hogy a minisztérium ugyan elektronikusan teljesítette az adatigénylést, az iratokat azonban olyan formátumban küldték meg, amely sok esetben nehezen vagy egyáltalán nem olvasható géppel. Az egész anyag kézi digitalizálása aránytalanul nagy munkát igényelt volna, ezért ezúttal a legfontosabb sajtótermékekre szorítkoztunk.

Az Origo szívta fel a legtöbb pénzt, az Index éhkoppon volt

Míg a piaci alapon működő sajtótermékek bevételeinek jelentős része vállalati hirdetésekből származik – a Telexen például cikkünk írásakor a McDonald's csokis McFreeze-e, a 444-en pedig a Budapest Park következő koncertje fut a Google személyre szabott reklámjai mellett –, addig a kormánypárti médiában hosszú éveken át az állami hirdetések jelentették az egyik legfontosabb bevételi forrást.

Hogy ez mit jelent a tartalom szempontjából, arra jó példa Szőllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének nyilatkozata. Az ATV Médiapiac című műsorában a napokban arról beszélt, hogy ha „Rogánék előbb pénzt adtak, aztán kértek valamit, azt illik teljesíteni”.

Az alábbi listán azt mutatjuk meg a Kabinetiroda hozzánk eljutott 2025-ös szerződései alapján, hogy ez szerkesztőségenként mennyi pénzt jelenthetett. Az összegek közötti eltérések összefügghetnek a médium látogatottságával, de azzal is, mennyire volt fontos a kormány számára, hogy pénzt csatornázzon oda.