Vitézy Dávid öt pontba szedett fideszes hazugságcunamija, majd ÁVH-zás és hitlerezés vitte a show-t napirend előtt a Parlamentben

Magyar Péter nélkül, a szűkebb időkeretek miatt a szokásosnál pörgősebben indult az eheti parlament.

A kormányfőt Vitézy Dávid miniszter helyettesítette, így a végtelen idő helyett tíz perces időkeretben mondhatta el beszédét - bevallottan Magyar Péter kérésére - , hogy hogy áll a kormány az uniós források hazahozatalával.

Vitézy azzal indított, hogy „16,4 milliárd euróról beszélünk, amit a magyar közszolgáltatások infrastruktúrájára tudunk és fogunk fordítani”. Azt mondta, az úgynevezett szupermérföldkövek, amelyeket Magyarországnak meg kell valósítania a pénzekért, véglegesek, „az Európai Bizottsággal ezt a tárgyalássorozatot lezártuk”, pénteken várható a döntés a pénzügyminiszterek tanácsülésén.

Vitézy a felszólalásában az Orbán-kormány öt állítását, ahogy ő fogalmazott, öt hazugságát vette sorra, amellyel szerinte megtévesztették a választókat az EU-s pénzeket illetően.

1. Ukrajna

Vitézy emlékeztetett, hogy Orbán 2023 júniusában a rádióban azt mondta, Ukrajnában van a magyarok pénze. De ha ott lenne, nem tudnánk hazahozni, mondta Vitézy. A miniszter szerint azt is mondták Orbánék, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása a feltétel a pénzekért, erről is kiderült, hogy nem volt igaz.

2. Migráció

Vitézy arról beszélt, hogy még a májusi megállapodás után is azt mondta a Fidesz, hogy majd be kell engedni a migránsokat. Ez sem igaz, nem kellett a szabályokon változtatni, engedni, mondta a miniszter.

3. A Fidesz is hazahozta volna a pénzeket, ha megnyerik a választásokat.

Ez sem nem igaz, hagyták veszni eddig is a pénzeket, mondta Vitézy. 2024-ben 1 milliárd, 2025-ben 1,1 milliárdról már lemondtak. Sőt, amikor először asztalhoz ültünk a helyreállítási pénzekről tárgyalni, kiderült, hogy csak 24 százaléknyi pénz kapcsán indultak el a projektek, tervezések, mondta a miniszter, példaként a ráckevei HÉV-et említve.

4. Valójában nincs is szükség a pénzekre

Vitézy felidézte, hogy a kaposvári DPK-gyűlésen azt mondta Orbán: aki azt gondolja, hogy az EU-s pénzek bármit megoldanak, az nem ismeri a valóságot.

A miniszter itt Orbánt országgyűlési képviselőként említette („mondta a volt országgyűlési képviselő”), nem volt egyértelmű, hogy direkt-e az odaszúrás, mindenesetre nagy derültség fogadta.

A miniszter azt mondta, a költségvetés hiánya 8 százalék lenne, ha nem lennének ezek a pénzek, majd a saját szakterületéről hozott példát: az EU-ban nálunk a legöregebbek a vonatok a 42 éves átlagéletkorukkal.

5. A szuverenitásról, és nem a korrupcióról kell lemondani

Vitézy azt mondta, az EU kérései között volt, hogy át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóságnak jogot kell adni, hogy vizsgálhasson EU-s pénzeket, a magántőkealapokat átláthatóvá kell tenni, kevesebb nemzetbiztonsági kivételt szabad tenni a közbeszerzési eljárásokban, és a kekvákat el kell távolítani a politikusoktól

„Itt kell keresni a megoldást, hogy miért nem hozták haza a pénzeket.”

Vitézy azt mondta, a Fidesz kiírta kék plakátokra, hogy megállítják Brüsszelt, de
a magyar gazdaságot sikerült megállítani. Hazahozzuk a pénzeket, és leszámoltunk a kék plakátokkal is, mondta a miniszter. „Nézzenek az emberek szemébe, mondják el, valójában miért nem hozták haza a pénzeket”, zárta a felszólalást Vitézy.

Ellenzéki reakciók

Ezután jöttek az ellenzéki válaszok Vitézyre. A Mi Hazánk részéről Dúró Dóra arról beszélt, hogy ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és ha Vitézy szerint jönnek a pénzek, akkor miért kell további jogszabályokat elfogadni, miért december 31-ig szól az a házszabálymódosítás, miszerint kivételes eljárásban, sürgősen tárgyalják az EU-s pénzek hazahozatalával kapcsolatos új törvényeket.

Dúró emellett azt mondta, Magyar a mentelmi jog eltörlésével kampányolt korrupcióellenes intézkedésként, mégis leszavazták a Mi Hazánk erről szóló javaslatát. Az EU-s ügyészség helyett pedig magyar korrupcióellenes ügyészséget javasolnának, amibe minden párt delegál tagot.

A KDNP-s Rétvári Bence azt mondta, az előző kormány igyekezett mindent megtenni a pénzekért, „elfogadtunk számos törvényt”. Amit az előző parlament megtehetett, mindent megtett, hogy a szuverenitásról való lemondás nélkül hozzájussunk.

Szerinte a problémák forrása az volt, hogy a Fidesz idejében volt egy ellenzék, amely feljelentette Brüsszelben a kormányt, és mindent megtett, hogy ne jöjjenek pénzek. Visszaidézte ehhez Kollár Kinga mondatát. Rétvári szerint nem világos, hogy milyen jogszabályokat fogadtak el Ukrajnában a magyar kisebbségek érdekében? Szerinte nincsenek ilyenek, csak ígéretek, a Tisza párt viszont megtette a lépéseket, hogy elindulhassanak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.

Rétvári egy költői kérdést is feltett: ha a pedagógus béremelésekhez odaadta a pénzt az EU, ott nem volt baj a jogállamisággal, akkor hogy lehet, hogy az infrastrukturális beruházásoknál nem jogállam az ország.

Tuzson Bence a Fideszből azzal indított, hogy a Magyar Péter-féle önkényuralmi rendszer építésének micsoda furcsa fintora, hogy azt a Vitézyt kérik fel, aki államtitkárként dolgozott, és látta ezeket a dolgokat. Tuzson azt mondta, a 2022-es választási kampányában Vitézy is részt vett, közös videójuk is volt.

Tuzson ezután rákanyarodott arra, hogy szerinte miért önkényuralom, amit Magyar Péter épít. A vagyonvisszavételi hivatalra utalva azt mondta, „jön az új ÁVH, amely rá tud nyúlni területekre, el tud venni cégeket. Így alakul ki önkény, önkényuralmi rendszer. Vannak feltételek, amelyeket Brüsszelből támasztottak, és amelynek meg fognak felelni", magyarázta Tuzson, majd jöttek a példák a feltételekre:

Lex Orbán, vagy a törvény, ami a köztársasági elnököt fosztja meg a hivatalától,

Hitler megvárta, míg Hindenburg meghal, Tildy Zoltánt Rákosi lemondatta, senki nem ment odáig, hogy jogszabállyal elvegyék a mandátumot.

Demokráciában ilyet nem lehet csinálni, mondta Tuzson, majd előkapta a Fidesz-módszert, a nettó zsarolást, mint szerintük üdvözítő utat: „nélkülünk nem lehet következő EU-s költségvetés. Nem lehetne következő költségvetés, ha nem kapnánk meg a pénzeket. Lehetne ilyen álláspontra helyezkedni, és akkor nem kellene lemondani a szuverenitásról".

Vitézy az ellenzéki felszólalásokra adott viszontválaszában pontról pontra ment a különböző állításokat illetően:

Járnak a pénzek --> Igen, ezért hozzuk haza. Ezzel Önök Orbánt cáfolják, aki szerint enélkül is megy a magyar gazdaság, mondta.

Nem jönnek még a pénzek, kell még jogalkotás --> Igen, de megvannak a mérföldkövek, nem is állítottuk, hogy nem kell további jogalkotás, mondta. Vitézy egy példát is említett: elkezdték átvilágítani az MFB-t, és kiderült, hogy úgy működik, hogy a kormány és a kormányközeli vállalkozók közötti szerződéseknél a bankgaranciát az MFB adta. Vagyis ha a vállalkozó nem teljesít, az állam lehívja saját magától a pénzt. Ezt például meg kell változtatni.

Integritás Hatóság egyenlő a szuverenitásról való lemondással --> Önök a korrupciót tekintik szuverenitási kérdésnek. Hogy lehet azt állítani, hogy a Hatóság külföldi szervezet, amikor Windisch László ÁSZ-elnök nevezi ki az elnökét?

Pedagógus-béremelésre adnak pénzt, építőiparra nem --> Igen, mert a tanárok nem egyenlők Mészáros Lőrinccel.

És még egy ellentmondás: önök is fenyegettek, hogy az alaptörvény-módosítás miatt elmennek az eu-hoz panaszkodni, ez pont olyan dolog, mint amit a korábbi ellenzék szemére vetettek, zárta felszólalását Vitézy.