143 igen, 46 nem szavazattal elfogadta a parlament a Vagyonvisszaszerzési Hivatal (pontos nevén Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, NVVH) felállításáról szóló törvényt.

A törvény sarkalatos, azaz az elfogadásához kétharmados többség kellett. Ez a Tisza-frakcióval önmagában is megvolt, a Fidesz nemmel szavazott, a Mi Hazánk igennel.

Az NVVH létrehozása a Tisza Párt egyik fő kampányígérete volt. Magyar Péter az új kormány megalakulása után is rendszeresen beszélt a hivatal várható vizsgálatairól, Lázár Jánosnak és Mészáros Lőrincnek is megüzente, hogy az NVVH ügyfelei lesznek, a 444-nek adott interjújában pedig azt mondta, az alacsonyabb szinten lévő emberek nem viszik majd el a balhét Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Kubatov Gábor helyett.

Az NVVH-ról szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetésre bocsátásakor a miniszterelnök azt írta, a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz.

A Hivatal alapvetően olyan ügyekkel foglalkozik majd, ahol jelentős közpénzmozgás történt, állami megrendelések révén történt vagyonfelhalmozás, vitathatók a vagyonátadási, -eladási folyamatok, közvagyon került alapítványi konstrukcióba, illetve feltételezett strómanok és offshore-érdekeltségek bukkannak fel. A hivatal várható vizsgálatairól ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az NVVH létrehozását a fideszes politikusok folyamatosan bírálják. Németh Balázs például újkori ÁVH-nak nevezte a hivatalt, július 6-án arról beszélt a parlamentben, hogy az NVVH az ország valamennyi állampolgárát fenyegeti, létrehozása pedig „a legsötétebb kommunista diktatúrát idéző besúgóhálózat és államosítás rémét vetíti elő”.

Átnézhet, nyomozhat, vádolhat

A jogszabály szövege alapján, ahogy azt korábban írtuk, az NVVH központi költségvetési szerv lesz, ami a feladatai ellátásában független, csak a jogszabályoknak van alárendelve. A szerv tevékenységéről a hivatal elnökének kell évente beszámolnia a parlamentnek.

A hivatalnak elnöke és négy elnökhelyettese lesz, személyükre a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot. A jelölteket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül választja meg a parlament. A megválasztott tisztségviselőket mentelmi jog illeti meg, de nem lehet őket újraválasztani.

Az NVVH kockázatértékelést és közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, valamint közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. A közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és jogsértést vagy fizetési kötelezettséget sem állapíthat meg. Az eredménye alapján viszont közvagyonvédelmi vizsgálatot lehet indítani.

A közvagyonvédelmi vizsgálat (a bírság kiszabását kivéve) szintén nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, így a hivatal intézkedéseit nem lehet közigazgatási bíróságon megtámadni. A vizsgálat során az NVVH közvagyonvédelmi intézkedést tehet. Ha a hivatal a vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúját állapítja meg, az NVHH büntetőeljárást indíthat. Ebben az esetben a hivatal az ügyész jogköreivel rendelkezik.

A közvagyonvédelmi felügyeletet közigazgatási hatósági eljárásban lehet alkalmazni, az NVVH gazdasági társaságot vonhat felügyelet alá.

A hivatal munkája során átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.