Folytatódik a magyar külpolitika átalakulása, megújul a Magyar Külügyi Intézet vezetése is. Orbán Anita a hét elején jelentette be, hogy Feledy Botondot kérte fel az intézmény élére, majd az is hivatalossá vált, hogy a tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettes pedig Rácz András Oroszország-szakértő lesz.

A beszélgetés podcast formátumban is meghallgatható.

A tartalomból:

00:50: Feledy Botond Brüsszelből költözik vissza Budapestre. Miért vállalta be a családos országváltást a Magyar Külügyi Intézet kedvéért?

3:12: Egy felkérés kulisszatitkai.

4:40: Rácz András egy hosszabb egyetemi-kutatói kitérő után tér vissza az MKI-be.

7:35: Mi lesz az ukrajnai utakkal, és a híres-neves Facebook-oldallal?

8:37: Teljes lesz a szakítás az Orbán Balázs-féle amerikai vezetésű, MAGA-táboros korábbi működéssel. Készül az új külpolitikai stratégia.

10:38: Külpolitikatudomány nem angolul, nem oroszul, nem ukránul, hanem magyarul.

14:40: Kiemelkedő szaktudás: Balkán, poszt-szovjet térség. Egy diplomata azt tudja, hogy az adott ország parlamentjében másnap mi lesz a napirenden. Egy külpolitikai kutató tudja azt, hogy a parlament házelnöke 25 évvel ezelőtt hol kezdte a karrierjét. Ennek a két tudásnak ki kell egészítenie egymást.

16:20: Na és vajon milyen területen épült le a szakértelem? Pontosan ott, amire mindannyian tippelnénk: uniós ügyekben. Magyarország az Európai Unió tagja, és itt kell érdeket érvényesíteni, ez nem ideológiai kérdés, hanem adottság.

17:38: Ha van tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettes, akkor van másért felelős is?

21:22: Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Feledy és Rácz, az ikerharcos páros (!). Magyarországon senki nem tudja, mi történik Brüsszelben, pedig Brüsszel mi vagyunk. Ha egy ország külkereskedelmének több mint 80 százaléka az Európai Unióban zajlik, akkor érteni kell horizontális szinten is, országok szintjén is, hogy milyen folyamatok vannak a háttérben.

24:20: A magyar külpolitika fő szakterülete Bizánc eleste óta a Balkán térsége.

26:24: Tiszától a Dunáig, és az Északkeleti-Kárpátokig és a regionális kis együttműködésekig. Már nem csak az a téma, hogy bővül-e az Unió, vagy nem, hanem hogy hogyan kerül a víz a folyóba, és az hogyan folyik végig.

27:40: Míg mi arról beszéltünk, hogy Brüsszel rossz, migráció rossz, gender rossz Brüsszelben már a digitális szuverenitás és a Kína elleni védekezésnél tartanak. Fals optikán keresztül értesültünk a brüsszeli történésekről.

30:44: Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon? Idő és értelmes közbeszéd. Még mindig imádjuk az EU-t, tehát a hajlandóság megvan a lakosságban arra, hogy értelmesen beszéljünk az Európai Unióról. A leegyszerűsítő kommunikáció általános ismerethiányt eredményezett.

33:27: Mit jelentenek a „pragmatikus kapcsolatok Oroszországgal” egy Oroszország-szakértő számára? Az infrastrukturális függések meghatározzák a mozgásteret, de azért nem kell úgy beszélni az orosz külügyminiszterrel, ahogy Szijjártó Péter tette.

37:30: És te hány éves voltál, amikor megszületett az utolsó magyar külpolitikai stratégia?

38:44: Ukrajna, a démon. Nagyon hosszú a múlt öröklött árnyéka is és nagyon hosszú a megöröklött bizalmatlanság is mindkét oldalról. A teljes térségünk bizalomhiányos, ilyen környezetben nem várhatók nagy áttörések. Az ukrajnai politikai akarat megváltoztatásához az uniós nyomás is kellett.