Magyar Péter magas költségvetési hiányt jósolva megy neki a sajtótájékoztatójának

Köszönjük a figyelmet!

Az ATV eljárási határidők rövidítésével és a vagyonelkobzás lehetőségeivel kapcsolatos kérdésére válaszolva kifejtette: az utóbbi szabályozása már társadalmi egyeztetésen van, a többi költségvetési, jogszabályi és szervezeti eszközt tartalmazó átfogó csomag pedig várhatóan idén ősszel kerül a törvényhozás elé.

A csatorna Budapest gazdasági helyzetéről is kérdezte. Erről az jutott eszébe, hogy amikor mondogatják, hogy „jön a farkas, jön a farkas”, aztán mégsem jön. Ami a főváros helyzetét illeti, nem akarom elviccelni Karácsony Gergely szavait, de tény, hogy már sokszor hallhattuk tőle, hogy Budapest csődközelben van, és a túlélése politikai döntés kérdése – mondta Magyar.

Tudják, milyen nehézségekkel néz szembe a fővárosi költségvetés, a főpolgármester pedig már kapcsolatba lépett a Pénzügyminisztériummal, az önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint Ruff Bálinttal is tárgyalt. A kormány tisztában van azzal, mennyire fontos a főváros, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy Budapest ne csak túléljen, hanem érdemben fejlődjön is. A főpolgármester szerinte nyitott kapukat dönget, nyitottak a párbeszédre, de minden egyes forintot alaposan megvizsgálnak, hogy hova és mire megy, zárta.

Az RTL kérdései:

Nem kellett volna korábban dönteni az azbesztszennyezett települések anyagi megsegítéséről?

Magyar azt mondta, az első kormányülésen foglalkoztak már ezzel, lehetővé tették a laborvizsgálatok ingyenessé tételét. Nem észlel késlekedést, évek óta fennáll a probléma, most derült csak ki, rögtön elkezdtek foglalkozni vele. Tárgyaltak a városvezetésekkel, ennek eredményeként hoztak létre egy alapot először 3 milliárd forinttal.

Annak ellenére döntöttek így, hogy sok esetben magánterületekről van szó, és az ottélőknek lenne a felelőssége ezeket eltávolítani vagy leaszfaltozni – mondta Magyar.

Azt mondták, a szennyező fizet, hogy állnak a tárgyalások az osztrák féllel?

Bonyolult nemzetközi eljárás ez, amint lesz pontos kimutatás, hogy milyen mértékű a kár, összeállítanak egy hivatalos megkeresést az osztrák hatóságok, állam és bánya felé, hogy a szennyező fizet elve alapján fizessenek kártérítést. Hogy azon belül Ausztria, mint állam, tartomány vagy a vállalkozó fizet-e, az nem számít, a kérdés az, hogy a felelősség megáll-e. Állítása szerint jelezte már az osztrák kancellárnak, hogy nem hagyják következmények nélkül az esetet.

Hozzátette, hogy tudomása szerint Ausztria az unióhoz fordult a paksi fenékküszöb miatt. Ez egy haváriahelyzet kezelése volt, és szerinte nem jó jel, ha egy baráti viszonyban lévő szomszéd elkezdi kifogásolni az ilyet, viszont amit a magyar kormány kér, az fair, van jogszabályi alapja.

Az M1 a kegyelmi ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottságról kérdezte Magyar Pétert, aki azt mondta, az üggyel kapcsolatban nincs új információja, korábban már sokat beszélt erről. Azt mondta, a történtek részletes feltárása a vizsgálóbizottság feladata lesz, a megfelelő eljárásrend szerint.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor nemcsak ezt az egy ügyet, hanem magát a kegyelmi jogintézményt is érdemes felülvizsgálni. Meg kell vizsgálni, szükség van-e egyáltalán az államfői kegyelem lehetőségére, és ha igen, milyen feltételek mellett maradjon fenn. Magyar úgy látja, bizonyos esetekben – például betegség – lehet indokolt a kegyelem alkalmazása, de ennek szabályain változtatni lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekről a kérdésekről nem ő fog személyesen dönteni.

Az M1 ehhez kapcsolódóan arról kérdezte Magyar Pétert, hogyan reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke arra a felvetésére, hogy függesszék fel a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságot. Magyar szerint minden érintett tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Úgy fogalmazott: a tagállamok többsége is hasonlóan látja a kérdést, és mindenki érti, hogy erre valamilyen megoldást kell találni. Hozzátette, nem a jó szándék vagy a megértés hiányzik a pártvezetők, a kormányfők és az uniós vezetők részéről, hanem egy jogilag és politikailag is működőképes megoldásra van szükség, mert egy bírósági ítélet végrehajtását nem lehet felfüggeszteni.

Magyar felidézte, az európai főtanácsnok indítványa az Európai Parlament álláspontját támogatja abban az ügyben, amiben az EP 2023-ban pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárást később az Európai Unió Bíróságának döntése zárhatja le, és annak következményei a Magyarországnak korábban már kifizetett uniós forrásokat is érinthetik. Hozzátette: a hetes cikk szerinti eljárás továbbra is folyamatban van Magyarországgal szemben, holott szerinte a kormány számos korábbi uniós elvárást teljesített, ezért ezt az ügyet is le kellene zárni.

"Borzasztóan igazságtalannak tartom, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben" – mondta Magyar arról kérdezett a 24.hu, hogyan segíthetnek az európai vezetők a migrációs szabályok be nem tartása miatt kiszabott bírság rendezésével.

Szerinte teljesen más volt a szituáció 2015 előtt és 2015 után, és teljesen más a szituáció most, 2026-ban, mint volt 2016 környékén. Az Európai Bizottság által támadott magyar jogszabályok teljesen más környezetben születtek, azóta viszont folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás, ahogy a tagállamok álláspontja is szigorodott. "Nem Magyarország az egyetlen, amely nem hajtja végre a migrációs paktumot" – mondta.

Szerinte sok szempontból lehet vitatni Magyarország korábban kialakított álláspontját, de az irány alapvetően helyes volt, ha a kerítést vagy a szigorú jogszabályi környezetet nézzük.

Elmondta, rengeteget tárgyalnak EU-s intézményi vezetőkkel, tagállamokkal és jogi szolgálatokkal. Mindenkinek elmondták, hogy nem lazítanak a jogszabályokon, azon dolgoznak, hogy megtalálják az a jogi megoldás, ami ugyanolyan szigorú, de kompatibilis az EU-s kerettel.

Az eddig kiszabott bírságok mértéke egyelőre 1 milliárd euróra rúg, a nagyját az Orbán-kormányok alatt fizették be – mondta. Most tárgyalnak a hétéves költségvetésről, Magyar szerint jól néz ki a magyaroknak szánt összeg, de szeretnék megkapni azt a pénzt, amitől elesett az ország a bírság miatt, "mert ez nem a magyar emberek hibája, Magyarország ha tetszik, ha nem, Európa külső határait védi" – mondta Magyar, hozzátéve, hogy szerinte a ceutai krízis után mindenki érzi a helyzet súlyát. Azt mondta, lehet, hogy van egy Európai Bírósági döntés, de vannak dolgok, amiket Magyarország nem tehet meg.

A 444 azt kérdezte Magyar Pétertől, mi lett annak a júniusi ígéretének a sorsa, ami szerint megvonnák a későbbi juttatásokat azoktól a köztársasági elnököktől, akik nem töltik ki a mandátumukat. Magyar azt válaszolta, hogy a javaslat elkészült.

„Az asztalomon van, el kellene olvasni, és be kellene terjesztenünk”

– mondta.

Arról is kérdeztünk, hol tart a választások előtti titkosszolgálati botrány (a Gundalf-, Buddha- és Henry-ügy) kapcsán korábban beígért vizsgálat. Magyar úgy tudja, a vizsgálatot a hatóságok vállalták, és meg is kezdik. Amennyiben olyan körülmény merül fel, amely miatt büntetőeljárást kell indítani, arról tájékoztatást fognak adni. Hozzátette: szerinte nem probléma, hogy miniszterelnökként nem ismeri a vizsgálat részleteit, és semmilyen módon nem folyik bele abba.

Nem tudja, milyen mértékben lesz átalakítva a dohányboltok rendszere, de az egészségügyi miniszter célja, hogy a dohánytermékekből befolyó jövedéki adó jelentős részét a szűrőprogramokra és kezelésekre fordítsák.

Magyar személyesen államosítaná az egész láncot, "még akkor is ha furcsa, hogy az állam egy kiskereskedelmi tevékenységet folytat, van erre példa" számos európai országban. De nem biztos, hogy így dönt majd a kormány, egyes miniszterek más állásponton vannak.

A kormány felülvizsgálja a büntetőeljárások elhúzódásának okait, és előkészít minden olyan változtatást, amely segíthet lerövidíteni a nyomozásokat, az ügyészi eljárásokat és a bírósági döntéshozatalt. A magyar igazságszolgáltatás egyik régóta fennálló problémája, hogy egyes polgári és büntetőügyekben akár éveket is várni kell a jogerős ítéletre.

A kormány álláspontja szerint az igazságszolgáltatás akkor tölti be megfelelően a feladatát, ha tisztességes, alapos és független döntések születnek, de mindez ésszerű időn belül történik – nem 10 vagy 15 évvel később. A cél az, hogy egyetlen ügy se húzódjon el azért, mert nincs elegendő szakember, vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök és modern informatikai rendszerek, mondta Magyar.

A kormány minden szükséges eszközt biztosítani kíván ahhoz is, hogy a hatóságok a bonyolult, összetett korrupciós ügyeket is hatékonyan fel tudják tárni és végig tudják vinni. Ez nem jelentheti a nyomozói és bírói függetlenség sérelmét, vagy a tisztességes eljárás, a jogorvoslat korlátozását, mondta.

A kérdések előtt azzal zárta, hogy őt is felháborítják a Schadl Györgyről szóló friss hírek, miszerint előzetesben is százmilliókat keres.

Mit vár a kormány Kijevtől, ahhoz hogy az uniós csatlakozási tárgyalásoknak soron lévő szakaszában támogassák – kérdezte a HVG. Történt ugyanis, hogy a héten a magyar kormány harmadszor is blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát.

Magyar Péter azt mondta, júniusban politikai megállapodást kötöttek az Ukrajnában élő magyar kisebbségek jogainak visszaadása kapcsán. A megállapodásban konkrét időpontok vannak arra vonatkozóan, hogy mikor kell benyújtani és elfogadni bizonyos jogszabályokat, de egyelőre a magyar kormány nem látja, hogy ezekből bármit teljesítettek volna. "Jelenleg még az ukrán félnél pattog a labda" – mondta Magyar.

"Mi egy érdemalapú csatlakozási folyamatot tudunk elfogadni és támogatni. Nincs kivételes, gyorsított eljárás" – Magyar mindezt EU-s vezetőknek el is mondta, amit szerinte ők megértettek, de szerinte "még vannak erők, amik próbálkoznak, és nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra". Magyar szerint Ukrajna háborúban áll, egyértelműen nem áll készen a csatlakozásra.

Felemlegette, hogy Szerbia esetében sem nyílt még meg sok klaszter, miközben hosszú évek óta próbálnak csatlakozni. Szerinte nem lenne szabad Ukrajna előtt elhúzni a mézesmadzagot.