Magyar Péter magas költségvetési hiányt jósolva megy neki a sajtótájékoztatójának

Köszönjük a figyelmet!

Az ATV eljárási határidők rövidítésével és a vagyonelkobzás lehetőségeivel kapcsolatos kérdésére válaszolva kifejtette: az utóbbi szabályozása már társadalmi egyeztetésen van, a többi költségvetési, jogszabályi és szervezeti eszközt tartalmazó átfogó csomag pedig várhatóan idén ősszel kerül a törvényhozás elé.

A csatorna Budapest gazdasági helyzetéről is kérdezte. Erről az jutott eszébe, hogy amikor mondogatják, hogy „jön a farkas, jön a farkas”, aztán mégsem jön. Ami a főváros helyzetét illeti, nem akarom elviccelni Karácsony Gergely szavait, de tény, hogy már sokszor hallhattuk tőle, hogy Budapest csődközelben van, és a túlélése politikai döntés kérdése – mondta Magyar.

Tudják, milyen nehézségekkel néz szembe a fővárosi költségvetés, a főpolgármester pedig már kapcsolatba lépett a Pénzügyminisztériummal, az önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint Ruff Bálinttal is tárgyalt. A kormány tisztában van azzal, mennyire fontos a főváros, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy Budapest ne csak túléljen, hanem érdemben fejlődjön is. A főpolgármester szerinte nyitott kapukat dönget, nyitottak a párbeszédre, de minden egyes forintot alaposan megvizsgálnak, hogy hova és mire megy, zárta.

Az RTL kérdései:

Nem kellett volna korábban dönteni az azbesztszennyezett települések anyagi megsegítéséről?

Magyar azt mondta, az első kormányülésen foglalkoztak már ezzel, lehetővé tették a laborvizsgálatok ingyenessé tételét. Nem észlel késlekedést, évek óta fennáll a probléma, most derült csak ki, rögtön elkezdtek foglalkozni vele. Tárgyaltak a városvezetésekkel, ennek eredményeként hoztak létre egy alapot először 3 milliárd forinttal.

Annak ellenére döntöttek így, hogy sok esetben magánterületekről van szó, és az ottélőknek lenne a felelőssége ezeket eltávolítani vagy leaszfaltozni – mondta Magyar.

Azt mondták, a szennyező fizet, hogy állnak a tárgyalások az osztrák féllel?

Bonyolult nemzetközi eljárás ez, amint lesz pontos kimutatás, hogy milyen mértékű a kár, összeállítanak egy hivatalos megkeresést az osztrák hatóságok, állam és bánya felé, hogy a szennyező fizet elve alapján fizessenek kártérítést. Hogy azon belül Ausztria, mint állam, tartomány vagy a vállalkozó fizet-e, az nem számít, a kérdés az, hogy a felelősség megáll-e. Állítása szerint jelezte már az osztrák kancellárnak, hogy nem hagyják következmények nélkül az esetet.

Hozzátette, hogy tudomása szerint Ausztria az unióhoz fordult a paksi fenékküszöb miatt. Ez egy haváriahelyzet kezelése volt, és szerinte nem jó jel, ha egy baráti viszonyban lévő szomszéd elkezdi kifogásolni az ilyet, viszont amit a magyar kormány kér, az fair, van jogszabályi alapja.

Az M1 a kegyelmi ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottságról kérdezte Magyar Pétert, aki azt mondta, az üggyel kapcsolatban nincs új információja, korábban már sokat beszélt erről. Azt mondta, a történtek részletes feltárása a vizsgálóbizottság feladata lesz, a megfelelő eljárásrend szerint.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor nemcsak ezt az egy ügyet, hanem magát a kegyelmi jogintézményt is érdemes felülvizsgálni. Meg kell vizsgálni, szükség van-e egyáltalán az államfői kegyelem lehetőségére, és ha igen, milyen feltételek mellett maradjon fenn. Magyar úgy látja, bizonyos esetekben – például betegség – lehet indokolt a kegyelem alkalmazása, de ennek szabályain változtatni lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekről a kérdésekről nem ő fog személyesen dönteni.

Az M1 ehhez kapcsolódóan arról kérdezte Magyar Pétert, hogyan reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke arra a felvetésére, hogy függesszék fel a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságot. Magyar szerint minden érintett tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Úgy fogalmazott: a tagállamok többsége is hasonlóan látja a kérdést, és mindenki érti, hogy erre valamilyen megoldást kell találni. Hozzátette, nem a jó szándék vagy a megértés hiányzik a pártvezetők, a kormányfők és az uniós vezetők részéről, hanem egy jogilag és politikailag is működőképes megoldásra van szükség, mert egy bírósági ítélet végrehajtását nem lehet felfüggeszteni.

Magyar felidézte, az európai főtanácsnok indítványa az Európai Parlament álláspontját támogatja abban az ügyben, amiben az EP 2023-ban pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárást később az Európai Unió Bíróságának döntése zárhatja le, és annak következményei a Magyarországnak korábban már kifizetett uniós forrásokat is érinthetik. Hozzátette: a hetes cikk szerinti eljárás továbbra is folyamatban van Magyarországgal szemben, holott szerinte a kormány számos korábbi uniós elvárást teljesített, ezért ezt az ügyet is le kellene zárni.

"Borzasztóan igazságtalannak tartom, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben" – mondta Magyar arról kérdezett a 24.hu, hogyan segíthetnek az európai vezetők a migrációs szabályok be nem tartása miatt kiszabott bírság rendezésével.

Szerinte teljesen más volt a szituáció 2015 előtt és 2015 után, és teljesen más a szituáció most, 2026-ban, mint volt 2016 környékén. Az Európai Bizottság által támadott magyar jogszabályok teljesen más környezetben születtek, azóta viszont folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás, ahogy a tagállamok álláspontja is szigorodott. "Nem Magyarország az egyetlen, amely nem hajtja végre a migrációs paktumot" – mondta.

Szerinte sok szempontból lehet vitatni Magyarország korábban kialakított álláspontját, de az irány alapvetően helyes volt, ha a kerítést vagy a szigorú jogszabályi környezetet nézzük.

Elmondta, rengeteget tárgyalnak EU-s intézményi vezetőkkel, tagállamokkal és jogi szolgálatokkal. Mindenkinek elmondták, hogy nem lazítanak a jogszabályokon, azon dolgoznak, hogy megtalálják az a jogi megoldás, ami ugyanolyan szigorú, de kompatibilis az EU-s kerettel.

Az eddig kiszabott bírságok mértéke egyelőre 1 milliárd euróra rúg, a nagyját az Orbán-kormányok alatt fizették be – mondta. Most tárgyalnak a hétéves költségvetésről, Magyar szerint jól néz ki a magyaroknak szánt összeg, de szeretnék megkapni azt a pénzt, amitől elesett az ország a bírság miatt, "mert ez nem a magyar emberek hibája, Magyarország ha tetszik, ha nem, Európa külső határait védi" – mondta Magyar, hozzátéve, hogy szerinte a ceutai krízis után mindenki érzi a helyzet súlyát. Azt mondta, lehet, hogy van egy Európai Bírósági döntés, de vannak dolgok, amiket Magyarország nem tehet meg.