Az idei első félévben az előzetes adatok szerint 2809,5 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya, ez a GDP 6,2 százalékának felelt meg – jelentette csütörtökön a KSH. Összehasonlításképp: tavaly az első félévet csupán 310 milliárdos, GDP-arányosan 0,7 százalékos mínusszal hozta le az állam.

A negyedéves adatsor még árulkodóbb arról, hogyan söpörték ki az államkasszát Orbánék a választás előtt. Az idei féléves 2809,5 milliárdos hiányból 758,2 milliárd jött össze a második negyedévben – ez az átmeneti időszak volt a két kormány között –, míg januártól márciusig 2051,3 milliárd forintnyi mínuszt hoztak össze Orbánék az utolsó teljes kormányzati negyedévükben. A tavalyi első negyedévet 790 milliárdos deficittel kezdte a költségvetés – vagyis a hiány két és félszer volt nagyobb idén –, amit a második negyedévben akkor 480 milliárdos többlet követett.

A kormányzati szektor első féléves bevétele 19 018,1 milliárd, kiadása 21 827,6 milliárd forint volt. A tavalyi első félévhez képest a bevételek enyhén emelkedtek (539 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal), a kiadások viszont csúnyán elszálltak, miután a kormány hatalmas kampánycélú pénzszórást rendezett az év elején: 2121 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal emelkedtek. A KSH szerint legnagyobb mértékben és értékben a kifizetett munkavállalói jövedelem növekedett, 1044 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal, a kormányzati szektor egyéb kiadásai pedig 607 milliárd forinttal, 15,6 százalékkal bővültek. Az állami beruházások visszafogását remekül szemlélteti, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás 311 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.

A kormányzati szektor egyenlegéről szóló adatközléssel együtt a KSH nyilvánosságra hozta az ország legfrissebb úgynevezett EDP-jelentését is. Ez az a dokumentum az, amit a kormánynak évente kétszer, április és október elejére kell elkészítenie és elküldenie az EU-nak a hazánk ellen (is) folyó túlzottdeficit-eljárás részeként. Ebben a jelentésben, ami lényegében egy 12 lapból álló Excel-dokumentum, az államháztartás és a költségvetés legfőbb folyamatairól kell számot adnia néhány évre visszamenőleg és az adott évre vonatkozóan.

Ha a főbb számokat megnézzük, az látszik, hogy minden lényeges mutatót át kellett írnia az új kormánynak. A tavalyi GDP-adatot feljebb, az ideit lejjebb vitték, de szintén emelték a már véglegesen tudható tavalyi deficitmutatót, és brutálisan megnőtt az erre az évre előrejelzett hiány összege is.

Az államadósság várható szintjét is tovább emelték, bár azt már Nagy Mártonék is – először a történelemben – 70 000 milliárd forint fölé jósolták tavasszal, holott akkor még nem is lehetett biztosan tudni, hogy sikerül-e hazahozni az EU-pénzeket, amiket évekig nem sikerült (persze tudjuk Witzmann Mihálytól, hogy pont idén összejött volna Orbánéknak, ami 2022 óta nem, ha nincs az a fránya választási kudarc).

A valósághoz már igazodó EDP-jelentésben a kormányzati szektor hiányára vonatkozóan is a korábbiaknál sokkal brutálisabb számmal lehet találkozni. Míg Nagy Mártonék tavasszal úgy gondolták, hogy 4745 milliárdos hiánnyal sikerült megúszni 2026-ot, a költségvetés felülvizsgálata után az új kormányzat ennél mintegy 2000 milliárddal magasabb, 6902 milliárdos deficitet tart reálisnak. Nem csoda: Kármán András pénzügyminiszter már a költségvetés felülvizsgálatakor jelezte, hogy be nem épített, óriási kiadásokat találtak az indokolatlan költekezések mellett.

Említésre méltó módosítás az új kormány részéről a társadalombiztosítási alapoknál is történt. Míg tavasszal Nagy Mártonék az akkori EDP-jelentésben itt 349 milliárdos mínusszal számoltak, Kármánék most úgy vélik, a tb-alapok egyenlegét sikerült nullszaldóra kihozni. Ez nem túl gyakori, legutóbb, 2025 tavaszán számolt azzal az Orbán-kormány, hogy abban az évben az alapok bevételei és kiadásai egyensúlyban lesznek, végül 246 milliárdos deficittel zártak.