Csak feltételekkel engedélyezte az előző kormány, hogy Hankó Balázs elkölthesse a Nemzeti Kulturális Alap 10 milliárd forintos tartalékát. Ez a feltétel azonban - ahogy azt megírtuk a múlt héten - éppen az volt, hogy politikai igényeket vigyenek bele a kulturális források felhasználásába.

A Molnár Áron által a napokban közzétett levelekből pedig az derül ki, hogy Hankóék el is végezték a feladatot.

A 2025. május 7-i kormányülésen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kezdeményezte az NKA lottópénzekből létrejött 10 milliárdos tartalékának a felszabadítását. Tudomásunk szerint a maradvány felhasználásának engedélyezéséről szóló előterjesztéshez hozzászólt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

Hankó az engedélyt ekkor azonban nem kapta meg, mégpedig kulturális támogatások esetében szokatlan okok miatt. Nem azzal volt a baj, hogy felszabadítsák az NKA-s tartalékot, de ezt meg kellett előznie egy, a kormány számára fontos szempontnak.

A kormány ugyanis úgy döntött, hogy „újabb megbeszélés keretében szükséges a politikai forrásigények áttekintése”.

A Molnár Áron által nyilvánosságra hozott levelek alapján hamar neki is láttak a munkának. A kormányülést követő kedden már egyeztetéseket tartottak. Erre utal Hankó kabinetfőnök-helyettesének május 16-i levele, amelyet az akkori kulturális államtitkárnak és Bús Balázs NKA-alelnöknek címzett, és emlékeztetett arra, hogy a kormányülést követő megbeszélésen szó volt arról, hogy „mely állami vezető kit, kiket hívott fel a támogatások kifizetése kapcsán, és miben maradtak”. És jelzi a címzetteknek, hogy Hankó kér erről egy rövid összefoglalót.

A levélben az NKA-maradvány és politikai többlet felsorolásnál szerepel egyebek között az is, hogy

106 VK 50 millió ft/VK

Ami megerősíti, hogy választókerületi alapon is ment a pénzosztás.

A kabinetfőnök-helyettesének a kérése az, hogy ezek is szerepeljenek egy táblázatban, amit átküldenek a minisztériumba.

Pár hétig tarthatott a munka, mert Hankó június 19-én levélben is kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy járuljon hozzá az NKA 10 milliárdos maradványa felhasználásához, mely „megfelelő finanszírozási lehetőséget biztosítana a megújult struktúrájú Nemzeti Kulturális Alap és a kulturális kormányzat kiemelt szakmai programjainak támogatására".

Szűk egy téttel később Nagy Márton hozzájárult a 10 milliárdos maradvány felhasználásához.

Ezután még az NKA-n belül kellett megoldani, hogy ne nyilvánosan követhető pályázatokon keresztül osszák el a pénzt. Bús Balázs alelnök júliusban határozati javaslatot adott be az NKA bizottságához arról, hogy a felszabadított 10 milliárd teljes egészében a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kerüljön. Ez a 790-es keret, a gyanú szerinti fekete kassza. A bizottság ezt július 23-án egyhangúlag támogatta, Hankó július 30-án jóvá is hagyta a felterjesztési határozatot, ezzel egyedi támogatási igények kiszolgálására kapott felhatalmazást a kollégium, amit Bús Balázs felügyelt, egy volt fideszes politikus, Ughy Attila volt a vezetője, a másik két tag Hankó beosztottja, a minisztérium közigazgatási államtitkárságának titkárságvezetője, valamint a miniszteri kabinetfőnök-helyettes volt.

Még a 10 milliárd felszabadítása előtt, de a politikai forrásigények gyűjtésének idején jött például ez az igény és felajánlkozás Mága Zoltántól.

Az összesen 17 milliárdos fekete kasszából jutott a fideszes holdudvar zenészeinek, Fidesz-közeli szervezeteknek, amelyek a fideszes jelöltet népszerűsítő rendezvényeket tartottak. A K-Monitornál is az jött ki, hogy választókerületekre hajszálra ugyanannyi támogatás jutott. A Fidesz azzal védekezett, hogy csak területileg egyenlően akarták elosztani a támogatásokat.

AZ NKA-ügyben több mint 17 milliárd forintnyi támogatásának felhasználása miatt indult nyomozás 2026 nyarán. Az ügyészség által közölt megalapozott gyanú szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben, összesen 17,3 milliárd forint értékben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően. A gyanú szerint az összegek egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampány költségeinek fedezésére, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordították.

Miközben Hankó Balázs azzal védekezett az őrizetbe vétele előtti interjúban, hogy nem politikai alapon döntöttek az elvileg kulturális célú támogatásokról, Orbán keresztbe verte ezt a magyarázatot. A volt kormányfő azt mondta Győr-Moson-Sopronban a helyi fideszeseknek, hogy Hankó lecsukása „az SZDSZ kulturális bosszúja a keresztény kormány keresztény kultuszminiszterével szemben”. Mégpedig azért, mert Hankó a Fidesz Orbán szerint békességre törekvő korábbi kulturális minisztereivel szemben rendesen beleállt a vonalba: „azt mondta, hogy bocsánat, a kormánynak van egy programja, van egy szellemi tartalma, ami abba az irányvonalba esik nagyjából kultúra, azt támogatom, ami aberráció, szembe megy, hazafiatlan, meg a Jóisten LMBTQ, nem tudom, mi az anyámkínja, bocsánat, azoknak meg nem adok. Ezért van Hankó a börtönben” - állította Orbán, aki láthatóan az MSZP-SZDSZ koalíció rémképével, a kollektív áldozati szereppel és a kultúrharccal igyekszik egyben tartani a kemény magját.