Az április 12-i választás után, még a kormányváltás előtt a Belügyminisztériumban több válságtanácskozást tartottak azért, hogy az ukrán pénzszállítók fogva tartásának jogi problémáit kezeljék az akcióban érintett szervek képviselői – írja több, egymástól független forrásra hivatkozva a Telex.

A lap szerint a találkozókon a titkosszolgálatok illetékesein kívül a NAV és a TEK is képviseltette magát, és az egyik ilyen találkozóra utalhat az az ügyészségi feljegyzés, ami szerint Hajdu János akkori TEK-vezető zárt körben Orbán Viktor szerepére tett utalást.

A Telex információja szerint ezeken a találkozókon részt vett az államfő által nemrég legfőbb ügyésznek jelölt, de leszavazott Szathmáry Zoltánnak az akkor az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a jogi főosztályt vezető és az ukrán pénzszállítók kihallgatásakor a TEK épületében tartózkodó testvére, illetve Hajdu János akkori helyettese, Kovács András rendőr dandártábornok is. A 2022-től a TEK-nél főigazgató-helyettesként dolgozó Kovács lett múlt héten a rendőrség szervezetébe beolvadó TEK parancsnoka, különleges védelmi országos rendőrfőkapitány-helyettes.

A Telex cikkének ez a legerősebb része:

„Úgy tudjuk, még azelőtt, hogy az új kormány felállt volna, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség több, az ügyben érintett állami szervet megkeresett. Az ügyben érintett szereplők ezután dugták össze a fejüket, hogy egyeztessenek. Információnk szerint nem is annyira az ügyészség kérdezősködése, sokkal inkább a NAV viszonylag gyors válasza hozta lépéskényszerbe őket. A NAV ügyészségnek adott válaszából ugyanis ki lehetett sakkozni, hogy az akció napján volt egy olyan »időablak«, amikor az ukránokat egészen biztosan jogtalanul tartották fogva a TEK központjában. Ez pedig a TEK-et hozta igencsak rossz helyzetbe.

A Telex forrásai szerint ezért ezeknek a választás után megtartott válságtanácskozásoknak a célja alapvetően az volt, hogy az ügyben érintett szervek képviselői megbeszéljék, hogyan tudják úgy »lefedni« a fogva tartás idején keletkezett lyukat, hogy az jogszerű legyen.”

A Telex ezt úgy értelmezi, hogy a TEK-nek valamiféle magyarázatot kellett találnia arra, mi alapján tartották fogva az ukránokat, miután a NAV jelezte, hogy befejezte a meghallgatásukat, de még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe.

Az aranykonvojügy a Fidesz bukása után kapott igazán lendületet. A NAV visszaadta az ukrán banknak a lefoglalt pénzt, közben az ügyészség elkezdte kihallgatni a március 5-i eset tanúit. Június 29-én meggyanúsították Hajdu Jánost az ukrán pénzszállítók ellen, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettével. Hajdu tagadja az ellene felhozott vádakat.

Gyanúsítotti kihallgatásán azt állította, Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárral egyeztetett a rajtaütésről. A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán döntött arról, hogy le kell csapni a pénzszállítókra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, és ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak.

A NAV időközben bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítókkal szembeni nyomozást. Fürcht Pál, a KNYF volt főügyésze többek között az aranykonvojügyben közte és a felettesei között kialakult konfliktus miatt mondott le a pozíciójáról június elején. A lemondását megindokoló levélben arról írt, az aranykonvojügyben őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el a Legfőbb Ügyészség, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után. A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht „tényszerűen valótlanságokat állít” az ügyek politikai befolyásolásáról.

Tanúvallomásaik alapján az ukrán pénzszállítók és két eljáró NAV-os vezető szemszögéből is megírtuk a történetet, emellett beszámoltunk egy NAV-os belső jelentésről, amely szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az ügyben, és egy belső ügyészségi dokumentumról is, amelyben többek között azt írják, „ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben”. A múlt héten a Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az aranykonvojügy nyomozását.