Szeptember közepe óta tüntetnek a középiskolások Franciaországban, a békésnek induló megmozdulások azonban az utóbbi két hétben egyre erőszakosabbá váltak, a tüntetők több nagyvárosban is összecsaptak a rendőrökkel, és a demonstrációk átterjedtek Belgiumba is. A középiskolások több emberi és pénzügyi forrást követelnek az állami oktatás számára, a tanárhiány megszüntetésére, az elhanyagolt épületek felújítására vagy a túlzsúfolt órarendek enyhítésére. A kormány javaslatokat ígért a problémák megoldására, így azt, hogy háromezer jelenleg nem tanító, de szakképzett helyettesítő tanárt osztanának be a tanárhiánytól különösen sújtott középiskolákba, továbbá több száz új tanárt is ígértek a rendszernek, Sébastien Lecornu miniszterelnök pedig további konkrét intézkedéseket helyezett kilátásba.

A rendőri fellépés jogszerűsége külön politikai vitává vált: a hatóságok szerint a rendőröknek erőszakos cselekményekkel is szembe kellett nézniük, a legsúlyosabb sérülések körülményei azonban komoly kérdéseket vetnek fel az alkalmazott kényszerítő eszközök arányosságával kapcsolatban. A tiltakozások intenzitása ugyan nem változott, de az utóbbi napokban fokozatosan csökkent a tüntetések miatt bezárt iskolák száma: múlt pénteken még közel 800 intézmény zárt be, egy héttel később viszont már csak 141-ről tudni. A kormány a tüntetések erőszakossá válásáért a szélsőbaloldali aktivistákat okolja, miközben a francia közvélemény az iskolai zavargásokat és az arra adott reakciókat a 2027-es francia elnökválasztás előtti politikai erőpróbaként kezeli.

A Lecornu-kormány a közrend és a politikai radikalizmus kérdésévé próbálja alakítani a közoktatás finanszírozásáról szóló vitát, ami politikailag érthető stratégia. Franciaország súlyos költségvetési hiánnyal és magas államadóssággal küzd, és a költségvetés mozgásterét jól jelzi, hogy október elején Franciaország már Görögországnál is magasabb hozam mellett tudott tízéves államkötvényeket kibocsátani. A befektetők tehát egyre nagyobb kockázatot látnak a francia államháztartásban, miközben a kormánynak éppen a közszolgáltatások javítására lenne szüksége több pénzre.

Az elégedetlenség ráadásul túlmutat az iskolákon. Az iráni háború miatt bekövetkezett üzemanyagár-emelkedés tovább fokozta a megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalmakat, ezért Lecornu bejelentette a stratégiai üzemanyag-tartalékok felszabadítását is az árak csökkentése érdekében, sőt, még az elmúlt években rendszeresen demonstráló gazdák megsegítésére is törvényjavaslatot terjesztett be.

A radikális baloldal és a tüntetések