• Október 25-én elnököt választ Brazília.
• Flávio Bolsonaro, a puccskísérletért elítélt volt elnök fia a nagy esélyes.
• Ha csoda történik, és mégis hatalmon marad az első fordulót elveszítő balos Lula, az ország és Dél-Amerika jobbra tolódása nem áll meg.
• Az egyik nyitott kérdés az, hogy ez csak a demokratikus ciklusok rendes része, vagy valami mélyebb társadalmi változás jele.
• A másik pedig az, hogy egy totális Bolsonaro-győzelem mit jelentene a brazil demokrácia és a világ egyik legnagyobb országa nemzetközi szerepének szempontjából.

Brazíliában, akárcsak Dél-Amerikában és úgy általában a periférikus demokráciákban, a politikát jelentős részben dinasztiák alakítják. Ami viszont 2026 október 4-én Brazíliában történt, az még a dinasztikus politizálás világában is kiemelkedő. Bár az ország 2018-2022 közötti elnöke, Jair Bolsonaro házi őrizetben tölti puccskísérletért kiszabott 27 éves börtönbüntetését, a brazilok a feleségét, két fiát és az öccsét is szenátornak illetve kongresszusi képviselőnek választották.

A legnagyobb győzelmet azonban a volt elnök legidősebb fia, Flávio Bolsonaro aratta, aki a várakozásokat felülmúlva, a szavazatok 47 százalékát megszerezve megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. A második helyet megszerző jelenlegi elnök, a minden brazil által csak Lulaként ismert Luiz Inácio da Silva 45 százalékot kapott, de a viszonylag szoros eredmény ellenére

mind a közvélemény-kutatók, mind a fogadóirodák egyöntetűen Fláviót tartják a második forduló esélyesének.

Aki csak fél szemmel figyel a világ ötödik legnagyobb és hetedik legnépesebb országára, talán meglepődik azon, hogy Bolsonaróék ismét megszerezhetik az elnökséget.