• 2023. január 8-án az történt Brazíliavárosban, ami szinte napra pontosan két évvel korábban Washingtonban.
• Az amerikaira kísértetiesen hasonlító brazil intézményrendszer azonban nem csak egy elfuserált puccskísérlet közkatonáit állította bíróság elé, hanem a főkolomposokat is.
• Jair Bolsonaro volt elnök 27 évet kapott, további sorsa azon múlik, hogy ki nyeri a jövő évi brazil elnökválasztást.

Ritka az eset, amikor egy eseményt történelminek nevezni felesleges álszerénység, Jair Bolsonaro volt brazil elnök 27 év börtönbüntetésre ítélése esetében azonban ez így van. Ez az ítélet ugyanis nem csak a brazil köztársaság eddigi 135 évében történelmi, hanem az annál jóval nagyobb múltú, ma súlyos gondokkal küzdő globális demokrácia szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségű lehet.

Miután az ügyet tárgyaló brazil Legfelsőbb Bíróság öt bírája közül négy a volt elnök bűnösségére szavazott, az ítéletet felolvasó Alexandre de Moraes helyi idő szerint csütörtök este arról beszélt, hogy Bolsonaro

„megpróbálta megsemmisíteni a demokratikus jogállam alapvető pilléreit… ennek legsúlyosabb következménye a diktatúra visszatérése lett volna Brazíliába”.

Ezzel ha pont nem is került Bolsonaro politikai karrierjének végére, de az olyan zsákutcába futott, ahonnan nagyon nehéz lesz kifarolnia.

Jair Bolsonaro karrierjét katonaként kezdte, de több látványos botrány után harmincas éveiben átnyergelt a politikára. 1991-ben lett parlamenti képviselő, de az alig néhány évvel korábban megbukott katonai diktatúrát dicsőítő, homofób és rasszista szólamaival csak egy jelentéktelen színfolt volt az egyébként is meglehetősen színes brazil politikában.

2018-ban azonban egy kis parlamenti pártnak ő lett az elnökjelöltje, éppen akkor, amikor a kormányzó baloldal teljesen belebonyolódott Latin-Amerika történetének egyik legnagyobb korrupciós botrányába. A körülmények szerencsés összjátékaként végül az év végi elnökválasztás arra a kérdésre redukálódott, hogy a brazil választók még négy év baloldalt, vagy valami mást szeretnének. Végül a valami más, azaz Jair Bolsonaro győzött. Megválasztására és az egész Bolsonaro-jelenségre a 2019-ben a 444-en is közölt elnöki portréban egy brazil szerző adott kiváló magyarázatot:

„Bolsonarót a legnyilvánvalóbban egyfajta mélységes sértődöttség jellemzi, ez magyarázza a legjobban ideológiai elképzeléseit és ez befolyásolja minden megnyilvánulását. Így áll bosszút a társadalmon a középszerűségéért, miközben ugyanez a társadalom fedezi fel magának Bolsonaroban az »átlagembert «.”

2022-ben egy elképesztően szoros választáson Bolsonaro vesztett a brazil baloldal vezetője és ikonja, a 2003-11 között egyszer már elnök, majd a börtönt is megjárt Lula ellen. Bolsonaro és hívei azonban, akárcsak Donald Trump és hívei, nem fogadták el az eredményt. 2023 január 8-án több ezer ember gyűlt össze Brazíliavárosban, hogy aztán a katonaság és a rendőrség egy részének támogatásával vagy legalábbis távolmaradásával törni-zúzni kezdjen többek közt a brazil parlament és legfelsőbb bíróság épületében.

Akárcsak két évvel korábban Washingtonban, viszonylag gyorsan sikerült helyreállítani a rendet, és megkezdődött a felelősségre vonás. A következő években a tomboló tömeg több mint 1000 tagját állították bíróság elé és csukták le, egészen a 17 éves börtönbüntetésig terjedő ítéletekkel. Sejteni lehetett, hogy a brazilok ennél tovább mennek, és szemben az Egyesült Államokban történtekkel, megpróbálják a brazíliavárosi események szervezőit is felelősségre vonni.

Bolsonaro is így érezhette, mert máig nem teljesen tisztázott körülmények között 2024 februárjában titokban két napot töltött a brazíliai magyar nagykövetségen is. Talán a szélsőjobboldali magyar kormányt vezető elvbarátai segítségére számított, mindenesetre ennek eredményeként a szökésétől tartva bevonták az útlevelét. 2025-ben elektromos nyomkövető bokapereccel háziőrizetbe helyezték, miután előkerült egy levél, amivel a volt elnök a szintén elvbarátai által vezetett Argentínában kért volna menedékjogot.