Nem Orbán Viktor az első magyar politikus, akit hírbe hoznak az ENSZ főtitkári posztjával.

Áder Jánosról még a régi Index írta meg 2015-ben, hogy az akkori köztársasági elnök célja az ENSZ főtitkári posztja. Akkor még a dél-koreai Pan Gimun volt az ENSZ főtitkára, akinek mandátuma 2016. december 31-én járt le.

Széles körben elterjedt nézet volt akkoriban, hogy az ENSZ élén a következő politikus csakis a volt szocialista országok valamelyikéből érkezhet. Egyebek mellett szlovák, bolgár, szerb, szlovén, horvát jelöltek és önjelöltek neveit dobták be, és köztük volt a magyar Áder János is.

Az egykori köztársasági elnök előtt állítólag a hivatalában dolgozó Kőrösi Csaba klímaigazgató, volt ENSZ-nagykövet húzta el az ENSZ-főtitkárság mézesmadzagját. Egyes elméletek szerint ennek volt köszönhető az egykori fideszes pártpolitikus különösebb előjel nélküli zöld fordulata is.

Az is az ENSZ-főtitkári ambíció gyanúját erősítette, hogy az Index egykori cikke után két hónapnak kellett eltelnie, mire Kőrösi András nyilatkozott az Origónak: Áder nem tervez ENSZ-főtitkár lenni.

Végül a portugál António Guterres lett a befutó, ennyit arról, hogy egy keleti-európainak nézett ki az állás. Igaz, Guterres után a szlovák Miroslav Lajčáknak és a szerb Vuk Jeremićnek volt a legnagyobb esélye.

Az ENSZ eddigi kilenc főtitkárából – ha az első, megbízott főtitkárt nem számítjuk – négyen voltak európaiak. Ázsiából és Afrikából két-két, Latin-Amerikából egy politikus töltötte be a posztot. Nő még sosem volt a világszervezet élén.

A Polymarket kilences listáján egyáltalán nincs térségünkből származó politikus vagy diplomata, sőt európai sincs, van viszont hat nő is. Eszerint a legnagyobb esélye Lana Nusseibehnek (Egyesült Arab Emírségek, 38 százalék), Olara Otunnunak (Uganda, 15 százalék), Rafael Grossinak (Argentína, 10 százalék) és Rebeca Grynspannek (Costa Rica, 10 százalék) van.

António Guterres mandátuma 2026. december 31-én jár le.