Elfogták a nantes-i Nelson Mandela Gimnázium három diákját, mert a gyanú szerint közük lehetett az iskolában pusztító tűzhöz – írja a Le Figaro.
A nyugat-franciaországi gimnázium október 1-jén, az erőszakossá vált diáktüntetések során gyulladt ki, a lángok az épület homlokzatában és előcsarnokában is súlyos károkat okoztak. A tűz idején 165 kollégista tartózkodott az épületben, de mindenkit kimenekítettek, senki sem sérült meg. A három elfogott diák pontos szerepét még vizsgálják.
Korábban felmerült, hogy az iskolán kívülről érkező rendbontók okozhatták a tüzet. A Le Figaro rendőrségi forrása szerint azonban mindhárom most elfogott gyanúsított az intézmény tanulója. Az eset után a TikTokon csuklyás, pirotechnikai eszközöket kilövő alakokról jelentek meg felvételek, és a tűz reggelén egy szemetest is felgyújtottak.
A régió vezetése szerint november 16-án nyithatják meg újra az iskolát. A helyreállítás költségét eredetileg kétmillió euróra becsülték, mostanra azonban négy-ötmillió euróval számolnak.
Az utóbbi időben számos európai országban – köztük Franciaországban, Belgiumban, Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Szerbiában és Albániában – vonultak utcára tüntetők, akiknek többsége fiatal. Bár az egyes követelések országonként eltérőek, a tüntetők figyelme nagyrészt a megélhetési kérdésekre irányult – például a lakhatáshoz való hozzáférésre, az oktatás minőségére és a közszolgáltatások leépítésére.
Ahogy azt a 444-en írtuk, a franciáknál egyelőre nem látni, hogy Macron kormánya úrrá tudna lenni az elégedetlenségeken. Jövő májusban új államfője lesz az országnak, a legesélyesebb jelölt jelenleg a szélsőjobboldali Marine Le Pen, és még az sem kizárt, hogy a második fordulóban szélsőbalról kap majd ellenfelet. De bárki is fog nyerni, rendkívül nehéz gazdasági helyzetet örököl majd: Franciaország egy lassan kibontakozó, de nagyon mély adósságválságba sodródott, és egyelőre nem látni a kiutat belőle.
Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.
A francia tüntetések és zavargások mögött mély gazdasági válság húzódik. Nem igaz, hogy a francia állam keveset költene az állampolgáraira, csak nagyon aránytalanul teszi, a fiatalok rovására. Közben a nemzetközi kötvénypiac büntetni kezdett, ami egy pusztító spirálba lökheti az országot.
A megélhetési válság és az oktatás állapota miatt utcára vonuló százezrek követeléseit elhomályosította a több városban elszabaduló erőszak, miközben a rendőrség felkészületlensége politikai válságot idézett elő, a történteket pedig a migrációról szóló vitába is beemelték.