Nagyot fordult a világ. Biró Marcellről az eddigi utolsó hír az volt, hogy 2026. március végén a meghívására Budapestre érkeztek a türk államok nemzetbiztonsági és diplomáciai főtanácsadói. Akkor még Orbán Viktor nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, a tízes években Rogán minisztériumának dolgozott, onnan került 2018-ban Orbán Viktor legszűkebb stábjába, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkári posztjára.
Biró Marcellt most a Toroczkai László vezette végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság ülésén hallgatták meg. 2021 és 2024 között ugyanis Orbán legszűkebb környezetéből a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) élére került, hozzá tartozott az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet is, teljhatalmat kapott a bírósági végrehajtói pályázatok elbírálásában. És ebben az időszakban robbant ki a bírósági végrehajtók világát megrengető Völner-Schadl-féle korrupciós ügy.
Biró a bizottság előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy a céljuk egy átláthatóbb és szigorúbb végrehajtási rendszer megalkotása volt, szerinte az elmúlt harminc évben nem született annyi szigorítás, mint az ő időszaka alatt, és soha nem volt annyi feljelentés sem a végrehajtókkal szemben.
A legfontosabb szigorítások között említette, hogy bírósági végrehajtóként csak jogi diplomával lehetett dolgozni, kinevezésük határozott időre szólt, indokolatlan költségeket nem számolhattak el, munkájukról éves beszámolót kellett írniuk, szigorították a továbbképzésüket, megújították a panaszügyek kezelését. A volt elnök szerint az elmúlt öt évben a végrehajtók 40 százaléka kicserélődött.
Biró a meghallgatásán politikailag értékelhető nyilatkozatot nem tett, mindvégig a közigazgatási szakember szerepét hozta. A Völner-Schadl-üggyel kapcsolatban semmilyen felelősséget nem ismert el. Nem kommentálta azt a felvetést sem, hogy az SZTFH élére Orbán Viktor legszűkebb környezetéből érkezett 2021-ben, és oda is távozott 2024-ben. Azt állította, hogy a miniszterelnöktől és környezetétől a bírósági végrehajtók ügyében semmilyen meg kérést nem kapott, és emlékeztetett: a felkérést éppen egy hatalmas botrány után kapta. Nem értette, miért releváns a végrehajtókkal kapcsolatban az, hogy 2024-ben felkérést kapott Orbántól a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra.
Biró a bizottsági elnök Toroczkai László kérésére elmondta: semmilyen törvényes eszköze nem volt arra, hogy a korrupciós ügy kirobbanása után elmozdítsa Takács Katalint, a végrehajtói kar hivatalvezetőjét, aki szerinte tanúként segítette a hatóságok munkáját. Toroczkai erre hosszan sorolta, hogy Takácsot hány esetben jelentették fel végrehajtók, bár tény, jogerős ítélet nem született.
Itt volt egy kisebb csörte Balla György és Toroczkai között. A fideszes politikus szerint Toroczkai Takács Katalin ügyében nincs tekintettel az ártatlanság vélelmére.
A tiszás Molnár Zoltán a végrehajtói kar Szegedi úti ingatlaneladásáról érdeklődött. A Szegedi úti ingatlan vevője a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa a mai napig Rogán Antal akkori miniszter kabinetfőnöke – és egyik gyerekének keresztapja –, Nagy Ádám. Biró szerint a végrehajtói kar gazdálkodását független könyvvizsgálók vizsgálták, és mindent rendben találtak, az SZTFH-nak egyéb lehetősége nem volt. Azt állította, nem tudott arról, hogy az ingatlant Nagy Ádám vette meg. Molnár erre gúnyosan annyit mondott: „Jó kezekben volt a hatóság.” A fideszes Balla pedig megjegyezte azt, amit a plenáris üléseken is el szokott mondani: „Jellinek Dániel vette meg dupla áron Magyar Péter lakását.”
Vita volt arról, hogy Biró hivatali ideje alatt megemelték-e számottevően a végrehajtók jutalékát vagy sem. Toroczkai állította, hogy megemelték, a volt hatósági elnök szerint reáltértékben csökkentek a díjak, de azzal tisztában van, hogy egy lejárt összegű tartozás után a többszörösét kell fizetni. Példaként egy 32 ezer forintos parkolási büntetést említett, ami után a behajtott összeg 127 ezer forint, de ennek a kétharmada nem a végrehajtóé lesz. Ettől még tisztában van vele, hogy ez egy olyan láncolat, ahol egymásra rakódnak a költségek, és ez sok esetben felháborító. Toroczkai megjegyzése erre ez volt: „Mielőtt megszakadna a szívünk: a legzsírosabb területeken 5-600 millió éves [végrehajtói] bevétel volt.”
A bizottság szerdai ülésén hallgatták meg Nagy Lászlót, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság jelenlegi elnökét is.
Egy volt miniszter neve is felmerült, illetve két, állítólag áltitkosszolga is, akik a Völner-Schadl-ügy után próbálhatták csitítani a továbbra is korrupt rendszer ellen lázadozó végrehajtókat. A fideszes bizottsági tag szerint azonban bárki ki tud találni névtelen titkosszolgálati szereplőkről szóló sztorikat.
A rendőrség még tavaly zárta le az ügyet arra való hivatkozással, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg, hogy bűcselekmény történt-e.
A szolgálatok felügyelete a jelek szerint egyre inkább átpolitizálódik a propagandaminiszter irányítása alatt.
2010 és 2014 után először fordul elő, hogy nincs szuperminiszter Orbán új kormányában. Most nehezebb lesz bársonyszékből óriássá válni.
Bíró Marcellt egy új kormány sem tudná könnyen leváltani.
A Völner-ügy miatt kellett átírni a pályáztatási szabályokat. Bíró Marcell dönt az alkalmasságról.