Magyarországon a 19. század végén már létezett közétkeztetés, de csak a második világháború után, azaz 80 éve indult a tömeges menzák korszaka. Az azóta eltelt időszakban nem nagyon volt olyan magyar állampolgár, aki ne vett volna részt valamilyen formában a közétkeztetésben, ami nemcsak az iskolai menzát jelenti, hiszen ide tartozik a börtönök, szociális intézmények, idősotthonok és kórházak ellátása is.
Az elmúlt években a közétkeztetés általában csak negatív hírekkel - korrupciós ügyekkel és ételmérgezésekkel - kerül a hírekbe, pedig kifejezetten pozitív változások is zajlanak az iparágban - a 2022-ben kipróbált, azóta pedig egyre több helyen bevezetett szabadszedéses módszerrel nemcsak az ételpazarlás lett kevesebb, de a diákok és a szülők is elégedettebbek.
A közétkeztetés azonban továbbra is problémás ágazat: naponta körülbelül másfél millió, különböző nemű, korú, társadalmi státuszú és különböző igényekkel rendelkező embert szolgálnak ki az ország egész területén szövevényes rendszerben. Az állami keretet egyes esetekben kiegészítik az önkormányzatok, az oktatási intézmények esetében pedig a szülők. Az oktatási intézmények esetében a fenntartók 2014 óta már nem az önkormányzatok, a menzák működtetése azonban továbbra is az ő feladatuk. Az önkormányzatok kiszervezhetik közbeszerzéssel a közétkeztetést, de saját hatáskörben is megoldhatják a feladatot, ez esetben az alapanyag-beszerzés lesz közbeszerzés-köteles. A legnagyobb cégek mellett az étel származhat kisebb cégektől, engedéllyel rendelkező vendéglátóipari egységektől is, a szabályok viszont egy 2014-es EMMI rendelet alapján mindenkire ugyanazok, mérettől függetlenül.
A 2027-es új költségvetésben több ponton is foglalkoznak a magyar menzával: a Hugonnai Vilma-program 10 milliárd forinttal növeli a kórházi étkeztetésre fordított büdzsét, a Jeney Lajos Iskolafejlesztési program pedig az iskolai menzák színvonalasabbá tételét tűzte a zászlajára.
A mai adásban Zoltai Annával, aki az Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökével, közegészségügyi-járványügyi felügyelővel, és élelmiszer-biztonsági szakmérnökkel beszélgetünk a közétkeztetés kihívásairól, sikereiről, és a javítandó területekről.
Az Umami a 444 kéthetente jelentkező gasztronómiai podcastja. Szeptembertől indult a második évadunk, aminek első adásában Kárai Dáviddal a gasztro influenszerségről, a másodikban Uj Péterrel Anthony Bourdainről, harmadikban Rosenstein Robival, negyedikben Laki Julival az olívaolajról beszélgettünk (minden korábbi epizód itt megtalálható).
Elindult gasztronómiai cikksorozatunk is, az Umami Extra. Az első részben Nemes Nóra arról ír, hogyan alakítja át a klímaváltozás a magyar mezőgazdaságot, a másodikban pedig arról, hogy hogyan hat ez majd a húsfogyasztásunkra is.
Ha van kérdésetek, tippetek, hozzászólásotok vagy témaötletetek, amiről szívesen hallgatnátok beszélgetést, küldjétek el az umami@444.hu címre!
Kövessétek az Umamit Spotifyon és Apple Podcastsban!
Mit eszünk 2040-ben? – második rész. Mi lesz a húsokkal? A baromfi a jövő sztárja, kevesebb sertés, még kevesebb marha. Egyelőre a növényi eredetű műhúsok terjednek, a laborban tenyésztettek drágák. A rovarokat utáljuk, de ultrafeldolgozott ételekben nem vesszük észre. A porított tetű már itt van.
Magyarországon alig találni többgenerációs családi vendéglőt, de a Rosenstein harminc éve állja a sarat. Meg tudták tartani a magyaros és a pesti zsidó klasszikusokat, sőt a hosszú étlapot is, miközben elindultak saját termékekkel, és saját alapanyagokat is termelnek. Vendég: Rosenstein Róbert.
Az Umami második évadját Kárai Dáviddal indítjuk. Dávid bloggerből lett influenszer, séf, szakácskönyvszerző – megélhetési influenszer, ahogy ő hivatkozik magára. Amellett, hogy Dávid segítségével bepillantást kapunk a gasztroinfluenszerek munkájába, arról is beszélünk, hogy milyen felelőssége van az internetes véleményvezéreknek, és hogy mennyire érdemes hinni a videós éttermi ajánlóknak.
Húsz éve még alig ismertük az ázsiai ételeket, ma két pofára esszük a kínait, a szusikat, népkaja lett a pho leves, minden kisközértben kapható humusz. A klíma változása miatt is alakul az étrendünk. Krumplit már alig termelünk, de Lajosmizsén remek a citrom. És mi lesz a hatalmas szántóföldekkel? Indul az Umami Extra.
Anthony Bourdain személyisége, története még halála után nyolc évvel is izgalomban tartja a fél világot. Sűrű történet ez, van benne minden, gimis romantika, keménydrogos gasztrorocksztárság, értelmiségi álomkarrier, médiaglória, és mindemögött örvénylő bűntudat és depresszió.
Kéthetente beszélgetünk a fine dining világától a mezőgazdaságon át a bélflóránkig mindenről, aminek az étkezésünkhöz köze van. Az első adás, amelyben Z generációs szakácsok a vendégek, vasárnaptól lesz hallgatható a 444-en és a szokásos podcastlejátszókban.
Harminc év alatt 161-szeresére nőtt a magyar olívapiac, közben egyre többeket érdekel, pontosan honnan jön és hogyan készül az olívaolaj. Laki Julival, a görögországi Honest Toil társalapítójával beszélgettünk arról, mitől jó az extra szűz olívaolaj, hogyan lesz a leszedett bogyóból még aznap olaj, és mit jelent a termelőknek az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás.
Dunatévés akvárium, nőügyek a politikában, fütyi a közbeszédben. A műsorunkhoz mérhetően magas szakmai színvonalú és társadalmi jelentőségű médiatermékek fenntartása mindannyiunk közös érdeke!
Jensen Huang nem bírja tovább a Borízú hang nyomását, lemond. A hűtlenség megítélése Kínában. Orbán Áron és Balázs, a magyar Dumb és Dumber. Magyar Péter tartásdíj helyett felszámolja a menstruációs szegénységet.
Jensen Huang nem bírja tovább a Borízú hang nyomását, lemond. A hűtlenség megítélése Kínában. Orbán Áron és Balázs, a magyar Dumb és Dumber. Magyar Péter tartásdíj helyett felszámolja a menstruációs szegénységet.
Magyar Péter egyenesen Dublinból jelentette be, hogy átfogó intézkedéscsomagot kezdeményeznek a nők elleni erőszak minden formájának visszaszorításáért. Nagy az öröm, számít az, hogy miként jutottunk el idáig?