A szolgáltatások stagnáltak, az eurozóna országaival szembeni növekedési előnyünk elfogyott.
Az Eurostat adatok alapján a magyar állam a negyedik legkevesebbet költi az EU-ban a szociális ellátásra, de saját magára az átlagnál többet költ.
Egyelőre ott is maradt.
A hírek szerint közel egy hete nincs karbantartás, ami környezetvédelmi kockázattal is jár.
A háborús veszélyhelyzet miatt.
13 százazék.
A cég közleménye szerint a szankciók miatt, bár inkább tűnik olybá, hogy burkolt kiszervezés zajlik.
Az is kiderült a kutatásból, hogy a válaszadók 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha többet dolgozhatna otthonról.
A Nemzetközi Beruházási Bank menedzsmentjének kiküldött levél szerint a bank egyik vezetője azt írta, a belga pénzügyminisztérium közbenjárására nem szabadítják fel a bank azon pénzeszközeit, amelyeket az Euroclearben az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciók keretében zároltak.
A tanácskozás viszont zárónyilatkozat nélkül ért véget.
A hivatalos nevük Nemzeti Építőanyag Kereskedés lehet. De sokkal ijesztőbb a tervgazdaság visszahozása. Lázár János elveheti a magáncégek termékeit, sőt a termelés fokozására is utasíthatja őket. Aki nem akar így működni, annak államosítanák a cégét.
Egy éve, a háború kitörésével minden korábbi energetikai terv érvényét vesztette. Itthon a kormány teketóriázott, és a megújulók támogatása helyett szénbe és gázba fektetnének.
A szankció bosszúja: a szankciópárti országokban két és félszer volt alacsonyabb az infláció januárban, mint Magyarországon.
A KSH alapvetően átlagkeresettel számol, de a valóságot inkább tükröző statisztika a mediánkereset, ami azt mutatja, hogy mennyi az a fizetés, aminél a dolgozók ötven százaléka biztos nem kap kézhez többet.
Mondjuk azért, mert évtizedek óta nem volt akkora az infláció Japánban, mint most.