Istenfélő szépségkultuszról, állati eredetű határvédelemről és a középkor erényeiről áradozik a MOME és a Brain Bar vezetője az MCC „sikerkönyvében”. A magyar állam szilícium-völgyi startuppere füveskönyvet írt a helyes testtartásról.
Elhagytuk a 444 új kiadványát, aki megtalálja, szóljon!
A nyelvvesztés, a sehova nem tartozás himnuszát írta meg a Vajdaságból Svédországba emigráló költő.
„Nagyon kellemetlen olvasni ezt, hogy valaki egy ilyen nagyszabású önképet alkot, és közben az öniróniának az árnyéka eszébe nem jut” – mondta az irodalomtörténész-kritikus a Margó-díjas Nemet váratlanul keményen bírálva.
A pécsi Jelenkortól újabb 5 millió forintot vettek el, zenés irodalmi vacsorával és számos író felajánlásával próbál túlélni.
A Karszt és Barlang folyóirat olvasói előnyben!
Miért olvasunk még útikönyveket az internet korában, és milyen esélyei vannak a műfajnak a ChatGPT-vel szemben? És hogyan lehet útikönyvet írni 444 jó magyarországi helyről? Bede Márton a Nem rossz könyvek podcast vendége.
Az itáliai konyhák kincsaminincse a letűnt evős sajtótájékoztatók nyomában. Váncsa István, a legnagyobb magyar szakácskönyvíró új kötete.
„Kukoricza Jancsi, ő az, nem más bizony! / De mire föl ez az ambivalens viszony? / Mért ily sajátságos az egyenruhájuk? / A huszárcsákóhoz hogy passzol subájuk?” Keresztesi József átiratából kiderül.
Simonfalvi Ancsa könyve az óbudai varázsmerőkanál ellopásáról már a rangos nemzetközi katalógusba, a White Ravensbe is bekerült.
Az autofikciós irodalmi hullám csúcsművének megírása után Knausgård valami egészen másba fogott. Magyarul már két kötet jelent meg az új sorozatból, a fordító Kúnos Lászlót kérdeztük arról, hogy mi Knausgård sikerének titka, hogy kapnak nála teret az északi irodalom klasszikus motívumai és hogy hogyan jön a képbe Bergman.
Yuval Noah Harari visszatért: új könyve, a Nexus a történelmet az információáramlás felől vizsgálja, és a célja nem kisebb, mint megmenteni a világot saját magától. Ha tényleg úgy van, ahogy az izraeli történész-futurológus mondja, akkor azonnal korlátok közé kell szorítani az algoritmusokat.
A Lord Byron verseit tartalmazó könyvet még az első világháború előtt, 1911-ben kölcsönözték ki.
Két idén megjelent remek felnövésregény, váratlan csavarokkal: Bíró Zsombor Aurél és Fenyvesi Orsolya a Nem rossz könyvek podcastban. Plusz könyvek, amire felkaptuk a fejünk a könyvfesztiválon.
Mintha az állandósuló szorongások, az előrevetített világvégék korát élnénk. Mit mond el a katasztrófák természetéről Atlantisz, Pompeji, Auschwitz és Hirosima? Darida Veronika esszéje.