Mindenkit várnak, aki tiszteli és óvja a természetet.
Az UNESCO felvenne olyan mélytengeri helyszíneket is a listájára, melyek egyetlen országhoz sem tartoznak.
15 ligetvédő állította meg az újabb fakivágást, ezúttal az Állatkert végében.
Nem tudnak arról, hogy vegyi anyag került volna az öböl vízébe.
Komoly eredmény.
Azt senki sem tagadja, hogy a Városligetbe szánt új épületek igenis növelik a park bépítettségét. A Liget-projekt kommunikációja mégis azt harsogja, 60-ról 65%-ra növelik a zöldfelületet. Ez mégis hogy lehet? Utánajártunk a turpisságnak.
A bontást annyira szakszerűen végzik, hogy egy bámészkodónak már megsérült az arca a kirepülő szilánkoktól. Pedig a Városligetbe nemcsak Ligetvédők, de városi polgárok is járnak, akiknek testi épségére még a bontási szerződés alapján is vigyázni kéne.
Hiába ígért Baán László újabb egyeztetést, a biztonsági őrökkel megtámogatott markológép nem tud leállni.
Hiába van környezetkímélő biológiai módszer, túlnyomórészt még mindig a minden rovarra (és halra, kétéltűre, hüllőre, meg egy kicsit a gyerekekre is) káros idegmérget használjuk szúnyogirtásra. És mit tehetünk ellene? Maximum aláírhatunk egy petíciót.
Tuskók helyett fákat!
Már csak százezer maradt belőlük, és a számuk kilenc éven belül megfeleződhet.
Egy aktivista végig filmezte, ahogy a rendőrök megszállják a városligeti Hungexpó területét. Intézkedés belülről.
Csakhogy a zöldfelület nem nő, csak papíron legfeljebb. A Városliget Zrt. is készített saját kutatást, megkérdőjelezhető módszerrel.
A héten fellép a Városligetben, a Ligetvédők táborában a Kispál és a borz és a Kiscsillag énekese.
Pedig azzal szinte mindenki egyetért, hogy a parkot fel kell újítani, sőt a múzeumi negyed megépítését sem tartanák rossz ötletnek, csak ne Budapest egyetlen kétszáz éves közparkjába épüljön a fák helyére. A Greenpeace és a Medián kérdezte a fővárosiakat.