A PSZ szerint már több mint kétezer tanár mondott fel.
1884-en kezdték el idén a pályát, miközben a nyugdíjba vonulók száma ennek több mint kétszerese lehet.
Felgyorsultak a tárgyalások az egyetem és a minisztérium között. A BME a csőd szélére került és úgy tudjuk, a kormány jelezte: akkor lesz pénz, ha lesz modellváltás. Az alapítványi fenntartással viszont a műegyetem kiesne az EU-s projektekből, ami hatalmas presztízsveszteséget jelentene.
Az intézményvezetők különböző trükkökkel igyekeznek betapasztgatni a hiányokat a rendszerben.
Aki nem írja alá, annak október végéig kell dolgoznia.
A Belügyminisztérium inkasszóval terhelte meg a szervezet számláját.
"Az elkövetkező nagyon nehéz időszakban is mindent és minden eszközzel meg fogunk tenni azért, hogy változást érjünk el, hiszen gyermekeink jövője a tét."
A tankerület szerint nincs gond.
A távozótanár-számlálónk elindulása óta rengeteg levelet kaptunk felmondó tanároktól. Vannak, akik inkább az ismeretlent és a bizonytalanságot választják, mások nem tudják, hogyan tudnának családot alapítani ilyen körülmények között.
Szerinte ez a törvény „tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”.
Hogyan látja a jövőjét az oktatási tiltakozások egyik legismertebb arca, és merre halad tovább a Tanítanék Mozgalom? Erről kérdeztük Pilz Olivért a státusztörvény megszavazása utáni napon.
A tantárgy célja: „honvédelmi nevelési feladatok megvalósításának hatékonyabbá tétele, a haza védelme iránt elkötelezett, gyakorlati honvédelmi ismeretekkel és készségekkel is rendelkező fiatalok célirányos nevelése”.
A tanár- és diákszervezetek a szabadság olvadó jege körül hallgatták a Kossuth téren, ahogy a parlament megszavazza a közoktatást kivéreztető státusztörvényt.
„Bár a mobiltelefonok összefonódtak az életünkkel, nem valók az osztályterembe” – mondta Robbert Dijkgraaf oktatási miniszter.
A Fidesz szerint a baloldal blokkolja a pedagógusok 800 ezer forintos fizetését.