Ők már csak tudják.

KIFÜTYÜLTÉK A HIMNUSZT A TÜNTETŐK - harsogta a Vajna-tévé híradója. Ez nem azért elképesztő, mert ebben a formában nem igaz, hanem mert ráadásul nagy jelentősége volt annak, hogy inkább az ellenkezője volt a valóság.

Mert Orbán bebizonyította, hogy a néphülyítés nem szimpla mobilizációs és kampánystratégia, és a kettős beszéddel még a külső és belső elvárásoknak is egyszerre tud megfelelni.

Erősebbre sikerült a tiltakozás, mint amire számított a fütyülést meghirdető politikus. Mostantól minden Orbán-szereplésen fütyülnek.

A tiltakozók a pillanat hevében ihletett módon ötvöztek két egyszerű kézmozdulatot, olyan légi járművet létrehozva, ami láttán a legtöbb ember önkéntelenül vigyorogni kezd.

A forradalomügyi kormánybiztos célkitűzését a sípolók és a megvadult kormánypártiak maradéktalanul teljesítették.

Legalábbis ilyen sok tüntetőnek rég emelkedett meg ennyire a vérnyomása. Újabb válogatás ellenzékieket ütlegelő nénikből és üvöltöző bácsikból.

Legalábbis a magyar diplomácia feje szerint az akkori minőségileg teljesen más menekülthullám volt, mint a mostani.

A NER-ből száműzött Simicskával és Spéderrel a Fidesz politikájának lényege, a központilag felhízlalt és irányított nemzeti nagytőke bukott el.

Az operában beszélő emberminiszter szerint ezt tanítja nekünk '56, '68 és '89 emlékezete is, úgyhogy küzdjön csak mindenki becsülettel.

Ha nekem valaki 25, 15, 10, 5 vagy 1 éve azt mondja, hogy október 23-át többezres öregek-fiatalok tömeglökdösődéssel fogjuk ünnepelni, nem hiszem el neki. A műfaj szokatlan, de minek tagadjam, igen szórakoztató.

Szomorúbb videót fogunk még ma látni, de beszédesebbet aligha.

Összejött a „patás ördög”, a „bukott” és a „népnyúzó”. Az új baloldali összefogás 56-os bulija eleve halott volt, de aztán jött Karácsony Gergely, és még jól meg is rugdosta.

Saját gyerek helyett bevándorlókat akarnak a modern világban. De Magyarország nem hagyja magát. A miniszterelnök ismét a világvégével jött, kvótanépszavazós hangulatban maradt.