színház

Vecsei H. Miklós: Imádom Magyarországot, de sírnom kell, milyen állapotban van

A színész elmondta, miért szerződött a Nemzetihez azután, hogy sokan eljöttek onnan a baleset nem megfelelő kezelése miatt. És arról is beszélt, miért volt büszke, amikor egy férfi tanára megfogta a farkát.

Inkei Bence
színház

Rómeó és Júlia betonkeverővel, ralikamionnal és egy piros Ford pickuppal

Különleges adaptációt mutattak be Észtországban, Shakespeare klasszikusát csak és kizárólag járművek adják elő.

Benics Márk
színház

„Ma már kezembe tudom venni a saját sorsomat”

Tényleg elkezdhet az ember másként élni 50 vagy 70 évesen? Meg lehet váloztatni az otthonról hozott mintákat? Egri Márta egy generációs különbségekről szóló előadás kapcsán gondolkodott el ezeken a kérdéseken.

Gócza Anita
színház

Arab művészek a legnagyobb európai színházi fesztivál kiemelt vendégei

Három héten keresztül világsztárok adják egymásnak a kilincset Avignonban.

Urfi Péter
színház

„Tisztelgés az alkotó előtt” – Szikora János a színpadra lépő robotról és a megváltásba vetett hitről

13 év után köszönt le a székesfehérvári színház éléről a rendező, aki arról is beszél, hogyan fogadja a vidéki nagyváros közönsége Térey János szövegét vagy a benne lévő „leszbikus szálat”.

Gócza Anita
színház

A kormány és az EU is folyamatosan támogatja a drámatanárt, aki tanítványai szerint visszaéléseket követett el

A Székelyföldről Budapestre költöző Osonó Színházműhely karizmatikus vezetője az érintettek szerint rendszeresen visszaélt hatalmi pozíciójával, és intim kapcsolatot próbált kialakítani kamaszokkal. Fazakas Misi tagadja, hogy szexuális visszaéléseket követett el.

Urfi Péter
színház

Sodró Eliza: „Erős hajlam van bennem az önfeladásra”

Egy előadásban minden zene, és amikor megérkezik a szerepbe, az elkezdi uralni a testét - mondja Sodró Eliza. A Hullámtörés drámai főszerepéről, naplóírásról, varázserőről és az intimitástréningről kérdeztük.

Gócza Anita
színház

Pompás, hogy megvalósul a nácik csodálatos összeborulása – de közben ki pucolja a szart?

Német-magyar előadás készült Krasznahorkai László regényéből, a szélsőjobb térnyerését feldolgozó Herscht 07769-ből. Nem sokkal a jénai premier után most nálunk is bemutatták. Mit tehetünk egy olyan világban, ahol száz év után újra felbukkantak farkasok?

Haász János
színház

Átbulizott éjszaka után a gyerekkori traumákról

Az európai színház egyik legkarakteresebb alakja, Gisèle Vienne 17 év után tér vissza Budapestre, az EXTRA LIFE című előadása szerdán és csütörtökön látható a Trafóban.

444.hu
színház

„Eltüntetjük az útjelzőket, és akkor a néző eltéved a rengetegben”

Ilyen az ember: ha mesét lát, nyomozza a valóságot mögötte. Ha igaz történetet hall, arra gyanakszik, hogy az hamisság, túlzás. Kárpáti Péter drámaírót kérdezzük a fikció és valóság határvidékén épített életművéről.

Gócza Anita
színház

„Nem érzem, hogy fontos, amit csinálok”

Alapélménye a kiszolgáltatottság, nem esik nehezére olyan karaktert játszani, aki úgy kerül leszállóágba, hogy nem emlékszik a felszállóágra. Mészáros Máté a sikerei ellenére is kénytelen szembenézni azzal, hogy aki ma csak a színházból akar megélni, annak túl nagy áldozatokat kell hoznia.

Gócza Anita
színház

„Mi az, amit a nagyság üldözése közben meg lehet tenni a másikkal?”

Megint kockáztat a Katona. Új előadásuk a hetedik Orbán-kormány idején játszódik, amikor az utolsó igazi színház igazgatóját volt tanítványai szembesítik a hatalmi visszaéléseivel. Fiktív történet, valós problémák.

Urfi Péter
színház

„Az a kérdés, hogy dobunk-e mentőövet annak, aki bajba kerül, vagy teljesen magára hagyjuk”

Szakadék felé rohanó társadalomban keressük az egymáshoz vezető utakat – 1985 Amerikájában, 2025 Magyarországán. Totális színházcsinálásról és Donald Trump mentoráról is beszélgettünk Nagy Péter István rendezővel.

Gócza Anita
színház

Leköszön a Színház folyóirat teljes szerkesztősége

Pályázaton keresik az új gárdát, amelyik vállalja a legnagyobb múltú színházi lap vezetését. Ami a mai körülmények között nem lesz könnyű feladat.

Urfi Péter
színház

A legfontosabb, hogy csendben kell lenni, mindig csendben

A Tompa Andrea regényéből készült előadásban nincs erkölcsi tanulság, szánkba rágott üzenet, pedig a 20. század nagy társadalmi traumái, különösen a zsidó, magyar, erdélyi, székely, román, munkásmozgalmi identitások, vagy épp az örökbefogadás és az önismeret kérdései könnyen vihetnének ebbe az irányba. De a személyes történetek fontosabbak.

Ady Mária
színház