Az állam az EU-ra mutogatva az alapfeladatait sem látja el, miközben gigabizniszeket köt és önti a pénz a hatalom körüli strómancelebekre. Aki pedig kiáll magáért és másokért, azt a gigantikus médiakrakennel rántják le a mélybe.

Azért vállaltunk egy forradalmat, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást - mondta a miniszterelnök. A kijelentéssel sok baj van, a legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz.

Az újság egy olyan világot tár az olvasó elé, amilyennek a sportot, de különösen a magyar focit egy tízéves gyerek látni szeretné. Nincsenek konfliktusok, mindenki szeret mindenkit. Két ok miatt mégis olvasom minden nap, már 37 éve.

A legfőbb orbánista napilap már putyinista irányból előzi Putyin legnagyobb udvari bolondjait. Pilhál Tamás olyasmit írt az öndefiníciója szerint polgári-konzervatív Magyar Nemzetbe, amit talán már józanabb kadirovista hangok se vállalnának ebben a formában.

Az Állami Számvevőszéknek a túl sok diplomás nő miatt aggódó elemzése nemcsak tudománytalan, hanem a végkövetkeztetések is konkrétan ellentmondanak a hivatalos statisztikának és kutatásoknak.

Az elszámoltatás csak akkor merül fel, ha egy nyomorult tűzijátékról van szó. Amikor apák ezrein kellene segíteni, a miniszter meg van lepődve, hogy lejár a törvényben előírt határidő.

Ha Orbán Viktornak igaza van, akkor lehet még a Demokratikus Koalíció szakadatlanul készülődő elnökéből Magyarország miniszterelnöke. Talán nem is kell ehhez más, csak némi világrengető kataklizma.

Feltalálták a tökéletes bizonyítékot a fake news-ra: a nagy büdös semmit. Itt a „Nem ér a nevem, káposzta a fejem!”-taktika.

Az egész rendszer arra épített eddig, hogy a legegyszerűbb, legönzőbb emberek legyenek felháborodva. És akik évek óta síkidegek, nem pont most fognak megnyugodni.

Tíz éven át, a világgazdaság történetének egyik legnagyobb és leghosszabb konjunktúrája meg az EU-ból öntött támogatás mellett bármivel lehetett hülyéskedni. A gazdaságpolitika nem tudott nem zseniálisnak tűnni, pláne hogy százmilliárdok mentek arra, hogy annak hirdessék. De az aranykor véget ért.

Úgy tolták végig a választási kampányaikat, hogy pontosan tudatában voltak annak: a választók megélhetését alapjában meghatározó ígéreteik betarthatatlanok, és jó nagy hazugságokra alapulnak. Gyurcsány és Orbán között annyi a különbség, hogy előbbi ki is mondta ezt.

Jövőre lesz húsz éve, hogy Szalonikiben európai perspektívát ígértek a Balkánnak, most van, aki 2033-as integrációt emleget. Ezek az országok soha nem kapnak semmit , a héten sem kaptak – de ezt már megszokhatták.

Odafér-e még valami a MOL-os szponzorgallérra, és lehet-e KDNP-s a punk&roll? Mit művel a nemzet nagy rockzenekara, és hol lesz ennek a vége, B+?

Amikor a magyarok azt állítják, hogy Ukrajnában az USA és a nácik összefogva harcolnak az oroszokkal, akkor egy több mint hatvanéves szovjet mítoszt terjesztenek, aminek az első fejezete az 1956-os forradalom.

Északon a helyzet fokozódik. Az oroszok ellenlépésekkel fenyegetnek, ha a két, eddig semleges északi ország belépne a katonai szövetségbe. Márpedig a svéd és a finn polgárok már elhatározták magukat. Sükösd Mikós írása.