• 2019 Greta Thunberg éve volt.
• Például róla nevezte el legújabb felfedezését, egy kevesebb mint 1 mm hosszú, halvány sárga és aranyszínű rovart dr. Michael Darby. A Nelloptodes gretae nevet azért választotta, mert Thunberg nagy rajongója, és lenyűgözőnek találta az elszántságát, amivel a bolygó megmentéséért harcol.
• A Collins szótár szerint pedig az év szava a klímasztrájk. A glasgow-i székhelyű kiadó vizsgálata megállapította, hogy a kifejezést százszor többször használták 2019-ben, mint a korábbi években. A szótár definíciója szerint a klímasztrájk „olyan tüntetés, amelynek résztvevői nem mennek iskolába vagy munkába, hogy cselekvésre szólítsanak fel a klímaváltozás ellen”.

„Ég a házunk. Azért vagyok itt, hogy elmondjam: ég a házunk!”

– mondta a Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban januárban. A világ gazdasági és politikai elitjének éves csúcstalálkozója kiemelten foglalkozott a globális felmelegedés kérdésével, Sir David Attenborough mellett a 16 éves svéd lány szólalt fel.

„Egy évtized áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy világméretű katasztrófa elkerülhető legyen. Ha a világ vezetői nem érnek el áttörő eredményeket, az az emberi történelem legnagyobb kudarca lesz”

– fogalmazott az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság brüsszeli ülésén februárban. Arról beszélt, hogy ha az EU tisztességesen hozzájárul a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedésekhez, összhangban a párizsi egyezményben rögzített célkitűzéssel, akkor 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése legkevesebb 80 százalékos lehet a kitűzött 40 százalékhoz képest.

Thunberg szerint

az éghajlatváltozással nem foglalkozó politikusok „minden idők legnagyobb gazembereire emlékeztetnek”, és katasztrófába vezetik a világot.

„Amikor ég a ház, nem tehetjük meg, hogy egyszerűen ráhagyjuk a gyerekekre a lángok oltását – a felnőtteknek vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy egyáltalán kiütött a tűz, ezért most kivételesen mi kérjük a felnőtteket, hogy kövessék példánkat”

– jelentette ki a március 15-i globális klímasztrájk előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Emlékeztetett: a Fridays for Future mozgalomban résztvevők többsége még nem szavazhat, túl fiatalok.

„Képzeljétek el egy pillanatra, hogy ez milyen érzés. Látjuk, ahogyan mélyül a klímaválság, ismerjük a tényeket és mégsem vehetünk részt annak meghatározásában, kik hozzák meg a döntéseket a klímavédelemről. És tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy ti vajon nem sztrájkolnátok, ha azt gondolnátok, hogy a sztrájk segíthet a saját jövőtök biztosításában?”

„Azt akarom, hogy rettegjenek, azt akarom, hogy úgy tegyenek, mintha égne a házuk, ugyanis nincs idő várni, most kell cselekedni a klímaváltozás megállítása érdekében”

– mondta Greta az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága ülésén Strasbourgban áprilisban.

És még:

„A civilizációnk törékeny, mint egy homokra épített vár, az alapok ugyanis nem biztosak. A hétfő este pusztított tűzvészben erősen megrongálódott Notre-Dame-ot bizonyára újjáépítik, azt remélve, hogy az alapok erősek. Ugyanez azonban nem biztos, hogy elmondható a bennünket körülvevő világról.”

„Sosem fogom feladni. Sosem fogjuk abbahagyni!”

Ezt július július közepén mondta Berlinben, mire Angela Merkel kancellár elárulta, hogy

„Greta Thunberg és a Fridays for Future mozgalom arra sarkalltak bennünket, hogy gyorsabban döntsünk Németország klímavédelmi szakpolitikájáról”.

Szeptember huszadikán már 1,4 millióan tüntettek a klímaváltozás ellen Németországban. A legnagyobb megmozdulást Berlinben rendezték, a Fridays for Future szervezői szerint több mint 270 ezren vettek rajta részt.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának készített közvélemény-kutatás szerint

a német lakosság 63 százaléka szerint a klímaváltozás elleni küzdelem még a gazdasági növekedésnél is fontosabb ügy. A Fridays for Future mozgalom a válaszadók 40 százaléka szerint erősen, további 12 százaléka szerint pedig nagyon erősen befolyásolja a német belpolitikát.

„Tartsák meg maguknak a dicséretüket, nincs szükségünk rá. Ne hívjanak meg azért, hogy elmondják, mennyire inspirálóak vagyunk, ha aztán semmit sem csinálnak, mert ez nem vezet sehová”

– reagálta az amerikai törvényhozás klímakrízissel foglalkozó munkacsoportjának ülésén Washingtonban szeptemberben, miután agyondicsérték bátorságát. Arra a kérdésre, hogy hogyan vehetnék fel a harcot a klímaváltozással, Thunberg keményen válaszolt:

„Ha tanácsot akarnak, hogy mit kéne tenni, hívjanak meg tudósokat, kérjék ki az ő szakértő véleményünket. Mi nem azt akarjuk, hogy ránk hallgassanak. Hallgassanak a tudományra!”

Végül azzal zárta:

„Tudom, hogy próbálkoznak, de nem próbálkoznak eléggé, bocs.”

„Ez így nincs rendjén. Nem kellene itt állnom. Az óceán túlpartján kellene ülnöm az iskolában. Mégis hozzánk, fiatalokhoz fordulnak némi reményért. Hogy merészelik?”

– szólta le a világ vezetőit az ENSZ New York-i klímacsúcsán szeptember végén. Thunberg szerint a politikai vezetők félrenéznek. „Azt mondják, hallanak minket, és megértik a helyzet sürgősségét. (...) Ha valóban értik a helyzetet, és mégsem tesznek semmit, az azt jelenti, hogy maguk gonoszak.”

„Maguk cserben hagynak minket, de a fiatalok már kezdik érteni, hogy elárulták őket. A jövő generációi magukra figyelnek. És ha cserben hagynak minket, megmondom: sosem fogunk megbocsátani maguknak. Nem fogjuk hagyni, hogy ezt megússzák. Itt és most húzzuk meg a határt. A változás úton van, akár tetszik maguknak, akár nem.”

„Az elmúlt egy évben a lelkesedésen túl nem történt semmi a felmelegedés megfékezésére, a globális klímasztrájk-mozgalom nem ért el semmit”

– mondta Madridban december elején, ahol az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. ülését tartották.

Szerinte a fiatalok tüntetéshulláma figyelemfelkeltő és véleményformáló erővé vált, ami „jelentős lépés, de persze a végső célhoz mérve semmi”. A világ 196 országának részvételével tartott COP25-nek azt üzente, hogy

„az emberek haldokolnak, nem várhatunk tovább egy napot sem!”

„Az azóta eltelt 16 hónap alatt államfők előtt mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán, találkozott a pápával, és 4 millió embert ösztönzött arra, hogy csatlakozzon a 2019. szeptember 20-i világméretű klímasztrájkhoz, amely a történelem legnagyobb éghajlatváltozás elleni tüntetése volt”

– indokolta a Time magazin, miért Greta Thunberg 16 éves svéd klímaaktivistát választotta 2019-ben az Év Emberének.

„Az ünnepekre hazautazok, majd szünetet tartok, pihennem kell”

– jelentette be az Év Embere decemberben Torinóban. Egyelőre nem tudja, hogy milyen hosszú szünetet tart, de ígéri, hogy

„2020 a cselekvés éve lesz”.