Kiszáradunk

Habár erről a tusványosi beszédben nem esett szó, Magyarországnak van egy nagy problémája: a délkeleti része kiszárad. Ez idén nyárra már minden eddiginél látványosabbá vált. Azokat a képeket, amiket eddig csak a mediterrán országok erdőtüzeiről és kiszáradó folyóiról láttunk, idén nyáron már itthon is el tudtuk készíteni: a hónapok óta tartó aszály miatt kétszer annyi szabadtéri tűz keletkezett, mint tavaly, égett az erdő a Bükkben és a Kiskunságban is, a magyar tavak és folyók vízállása negatív rekordokat döntöget, némelyik teljesen kiszárad. Megtörtént az is, hogy az agglomerációban korlátozni kellett a lakossági vízfogyasztást.

Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet. Itt már a tél és a kora tavasz is aszályos volt, ezért a talaj nem tudott feltöltődni, most pedig a mélyebb rétegek is nagyon szárazak. Az OMSZ adatai szerint a csapadékhiány miatt a talaj teljes felső 1 méteres rétege kritikusan száraz, itt a növények számára hasznosítható nedvességnek csak kevesebb mint 30 százalékát tartalmazza. A legtöbb területen a kukorica teljesen kisült, mert már nem tudott elég vizet felvenni. Ezeknek a növényeknek csak júliusban legalább 100 milliméternyi csapadékra lett volna szükségük, ehhez képest keleten öntözés nélkül ennek legfeljebb az 5-20 százalékát kapták meg. Mivel már akkor sem hoznának termést, ha hirtelen elkezdene esni az eső, sok helyen egyszerűen bedarálták takarmánynak a fejletlen szárakat.

Fotó: OMSZ

De ugyanúgy kiégtek a kaszálók és legelők is. Ezekre az állatok legfeljebb napozni járnak ki, de lényegében semmilyen táplálékhoz nem jutnak a kiszáradt fűből. Beszéltünk olyan Bács-Kiskun megyei gazdával, aki hiába tart fenn több hektárnyi területet a teheneinek, egészen Zala megyéig kellett mennie, hogy megfizethető áron tudjon takarmányt szerezni.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Orbán fajelméleti fejtegetésbe fogott, és megjósolta, hogy 2030-ra megbukik a nyugati civilizáció

Tabudöntögető beszédet mondott Tusványoson a miniszterelnök. Azt reméli, hogy az őt követő generáció már nem állampolgársági, hanem etnikai alapon választja szét az embereket.

Magyari Péter
POLITIKA

Idén már kétszer annyi szabadtéri tűz keletkezett, mint tavaly

Több mezőgazdasági munkagép is leégett.

Czinkóczi Sándor
klímaváltozás

Őshonos fákat telepítenek a leégett fenyves helyére a Bükkben

Elkezdték károsodott faanyag kitermelését és elszállítását.

Czinkóczi Sándor
természetvédelem

Évtizedekig tarthat, amíg helyreáll a leégett erdő a Bükkben

A klímaváltozás miatt egyre nehezebb lesz az újratelepítés és a regeneráció. Száz hektár égett le a Bükk-fennsíkon. Képek.

Czinkóczi Sándor
klímaváltozás

Szerda óta próbálják eloltani az alföldi erdőtüzet

Izsák és Soltszentimre közötti területen 50-80 hektáron égett az erdő. Az egyik leégett tanya romjai között egy holttestet is találtak.

Czinkóczi Sándor
katasztrófa

Hölgyeim és uraim, íme, a Velencei-tó

A valaha mért legalacsonyabb vízállásnál egy centivel magasabb a víz most.

Urfi Péter
klímaváltozás

A tervezetlenség és a vízpazarlás frontálisan összeütközött a klímaváltozással

Egyelőre nem látják, mikor normalizálódhat a helyzet Solymáron, aminek egyes részein napok óta ezer ember nem jut ivóvízhez.

Czinkóczi Sándor
POLITIKA

A fekete gólyákat is elérte a demográfiai válság: az aszály miatt a Tisza hullámtéri erdeiben a 16 fészekből csak 2-ben költöttek

A tavaly nyár vége óta tartó száraz, csapadékmentes időszakban eltűntek a békák, így a madarak sem találtak elég élelmet.

Czinkóczi Sándor
ÁLLAT
Videó

Nem akarnak ők lenni a klímaváltozás első hazai áldozatai, ezért a támogatásokról is készek lemondani

Megnéztük, hogyan küzdenek a Homokhátságon az elsivatagosdás ellen.

Szász Zsófi, Halász Júlia, Kiss Bence, Czinkóczi Sándor
mezőgazdaság

A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot

A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.

Vajna Tamás
tudomány

Magyarország legszegényebb részein lesznek a legelviselhetetlenebbek a hőhullámok

Márpedig a következő évtizedekben csak egyre gyakoribbak lesznek. A KSH kutatói járásokra lebontva kiszámolták, hogy hol vannak a legsérülékenyebb területek az országban.

Czinkóczi Sándor
Egészségügy