Habár erről a tusványosi beszédben nem esett szó, Magyarországnak van egy nagy problémája: a délkeleti része kiszárad. Ez idén nyárra már minden eddiginél látványosabbá vált. Azokat a képeket, amiket eddig csak a mediterrán országok erdőtüzeiről és kiszáradó folyóiról láttunk, idén nyáron már itthon is el tudtuk készíteni: a hónapok óta tartó aszály miatt kétszer annyi szabadtéri tűz keletkezett, mint tavaly, égett az erdő a Bükkben és a Kiskunságban is, a magyar tavak és folyók vízállása negatív rekordokat döntöget, némelyik teljesen kiszárad. Megtörtént az is, hogy az agglomerációban korlátozni kellett a lakossági vízfogyasztást.
Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet. Itt már a tél és a kora tavasz is aszályos volt, ezért a talaj nem tudott feltöltődni, most pedig a mélyebb rétegek is nagyon szárazak. Az OMSZ adatai szerint a csapadékhiány miatt a talaj teljes felső 1 méteres rétege kritikusan száraz, itt a növények számára hasznosítható nedvességnek csak kevesebb mint 30 százalékát tartalmazza. A legtöbb területen a kukorica teljesen kisült, mert már nem tudott elég vizet felvenni. Ezeknek a növényeknek csak júliusban legalább 100 milliméternyi csapadékra lett volna szükségük, ehhez képest keleten öntözés nélkül ennek legfeljebb az 5-20 százalékát kapták meg. Mivel már akkor sem hoznának termést, ha hirtelen elkezdene esni az eső, sok helyen egyszerűen bedarálták takarmánynak a fejletlen szárakat.
De ugyanúgy kiégtek a kaszálók és legelők is. Ezekre az állatok legfeljebb napozni járnak ki, de lényegében semmilyen táplálékhoz nem jutnak a kiszáradt fűből. Beszéltünk olyan Bács-Kiskun megyei gazdával, aki hiába tart fenn több hektárnyi területet a teheneinek, egészen Zala megyéig kellett mennie, hogy megfizethető áron tudjon takarmányt szerezni.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Tabudöntögető beszédet mondott Tusványoson a miniszterelnök. Azt reméli, hogy az őt követő generáció már nem állampolgársági, hanem etnikai alapon választja szét az embereket.
Több mezőgazdasági munkagép is leégett.
Elkezdték károsodott faanyag kitermelését és elszállítását.
A klímaváltozás miatt egyre nehezebb lesz az újratelepítés és a regeneráció. Száz hektár égett le a Bükk-fennsíkon. Képek.
Izsák és Soltszentimre közötti területen 50-80 hektáron égett az erdő. Az egyik leégett tanya romjai között egy holttestet is találtak.
A valaha mért legalacsonyabb vízállásnál egy centivel magasabb a víz most.
Egyelőre nem látják, mikor normalizálódhat a helyzet Solymáron, aminek egyes részein napok óta ezer ember nem jut ivóvízhez.
A tavaly nyár vége óta tartó száraz, csapadékmentes időszakban eltűntek a békák, így a madarak sem találtak elég élelmet.
Megnéztük, hogyan küzdenek a Homokhátságon az elsivatagosdás ellen.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Márpedig a következő évtizedekben csak egyre gyakoribbak lesznek. A KSH kutatói járásokra lebontva kiszámolták, hogy hol vannak a legsérülékenyebb területek az országban.