Kedd délután civil szervezetek képviselői tiltakoztak a Kossuth téren, miközben a Parlamentben éppen a szociális törvény vitája zajlott. A helyszínen osztott szórólapok alapján 38 szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezet munkatársai szervezték a flashmobot, mely során hullazsákokba bújva feküdtek le a Parlament előtt. A tiltakozással egyidőben a fideszes többség közben elfogadta a törvénymódosítást, erről Jámbor András ellenzéki képviselő is posztolt oldalán.
A keddi tüntetés szervezői azt írták, hogy azért tiltakoznak, mert miközben a magyar társadalom még ki sem heverte a járvány okozta válságot, már itt a következő válság, és ekkor a magyar állam csökkenteni akarja a felelősségét a társadalmi és szociális problémák megelőzésében és kezelésében. Kifogásolják azt is, hogy semmiféle társadalmi egyeztetés, konzultáció nem volt erről a kérdésről, és a kormány egy salátatörvénybe rejtve vitte volna át a parlamenten, és azt is, hogy kommunista örökségnek bélyegezték a szociális támogatást.
Még október közepén derült ki, hogy egy Pintér Sándor által benyújtott törvénycsomag részeként egy régi törvényt írna át a kormány, és gyakorlatilag kimondanák, hogy ezentúl az állam csak végső esetben vállalna felelősséget a szociális problémákért. A változtatás ugyanis az 1993 óta hatályban lévő szociális törvényt írná át, mégpedig úgy, hogy sorrendbe veszi, kinek mekkora felelőssége van a szociális biztonság garantálásában. És az új sorrendben az államot helyeznék az utolsó helyre.
Mint a törvénymódosítás után írt cikkünkben hangsúlyoztuk, valójában nem lehet tudni, hogy ennek a változtatásnak milyen konkrét következményei lesznek, de az mindenképp érdekes, hogy minderre egy küszöbön álló szociális válság idején kerül sor. A múlt hét aztán újabb fordulatot hozott, a Törvényalkotási Bizottság fideszes tagjai szinte az utolsó pillanatban tovább változtattak a törvénymódosítás szövegén, enyhítve az egyházak felelősségét.
A törvénymódosítás tervét, illetve a magyarországi szociális ellátás helyzetét podcastban is elemeztünk, érdemes azt is meghallgatni.
„Ez persze álságos és tarthatatlan volt.”
Az egyénre hárítanák a felelősséget, az állam csak akkor lépne be, ha már az egyházak is kudarcot vallottak.
Az állam mindenkit maga elé enged, ha a szociális biztonságról van szó.
Alakul a végleges felelősségi sorrend: az egyházaknak mégse lesz dolguk felkutatni a nehéz helyzetben élőket.
A 444 Newsroom podcastban Szurovecz Illéssel arról beszélgetünk, hogyan változtatná meg a kormány egy bekezdéssel azt, hogy hogyan viszonyul a leginkább rászoruló állampolgárokhoz, hogyan épült le eddig a szociális rendszer és létezett-e valaha jóléti állam Magyarországon.