„Lehetővé tesszük, hogy a nők tanulhassanak és dolgozhassanak, a mi kereteinken belül. Aktív szerepet szánunk nekik a társadalmunkban” - jelentette be a tálibok szóvivője az újonnan alakult kormány első sajtótájékoztatóján, 2021 augusztusában. A tálibok két évvel ezelőtt néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették: véget ért az afganisztáni háború.
Az országban természetesen nemzeti ünnepnek nyilvánították augusztus 15-ét, de sokaknak ez az utolsó dolog, amit meg akarnának ünnepelni. Mostanra teljesen kiszolgáltatott afgán nők és lányok tízmillióinak biztosan, akik nehezen megszerzett sikerek után kénytelenek végignézni, ahogy a jogaik megint elpárolognak a szemük előtt.
Huszonkét évvel az amerikai hadsereg afganisztáni műveleteinek kezdete után az ország újra a tálibok uralma alatt áll. A több milliárd dollárból kiképzett és felfegyverzett, több százezres kormányerők nagy része harc nélkül adta fel az állásait és széledt szét, az ország választott elnöke elmenekült, aki pedig maradt, inkább alkut kötött a tálibokkal. Arra, hogy volt két évtized, amiben nők milliói tanulhattak meg írni és olvasni, nem kellett az egész testüket és arcukat elfedő burkába takarózniuk, volt élénk és kritikus sajtó, szabad piac, és 54 évről 63 évre nőtt a várható életkor, már csak lemázolt plakátok és lefejezett próbababák emlékeztetnek.
A tálib hatalomátvétel első évfordulóján itt írtunk röviden az aktuális helyzetről.
Ígérhettek bármit a tálibok a radikális átmeneti vezetővel, Hasszán Ahund mollával az élen, csoda lett volna, ha a szabadságra vágyó afgánok, különösen az afgán nők megbíztak volna bennük. Az idő az ő félelmeiket igazolta. Szimbolikus példa, hogy a kormányt alakító tálibok egyik első intézkedése volt, hogy a korábbi nőügyi minisztériumot erény- és erkölcstelenségügyi minisztériummá nevezték át - de a konkrét lépések a nők háttérbe szorítására csak ezután jöttek.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ha magyarázatot keresünk a húszéves afganisztáni háború kudarcára, akkor érdemes úgy vizsgálnunk, ahogy az amerikai politikai és katonai vezetés folyamatában tekintett rá: egy olyan katonai akcióként, aminek a kezdete után egy, legfeljebb két évvel hátra lehet hagyni az országot.
Az amerikaiak elvben négy hónapon belül elhagyják az országot, ahol húsz év kevés volt ahhoz, hogy létrehozzanak egy működőképes államot. Ennek a legnagyobb vesztesei a legelnyomottabb kisebbségek, a nők és a síita hazarák lesznek.
A hatalomátvétel óta az egyik legkeményebb korlátozást vezették be a tálibok az afgán nőkkel szemben.
A nőket már eltüntették a képernyőről, a lapok öncenzúrát gyakorolva mellőznek minden cikket, amiben vélemény vagy bírálat lenne. És már azok is elmenekültek, akik az újságírók elleni jogsértéseket tartják számon.
Levágatják a próbababák fejét, mert saría.
Az amerikai United States Institute of Peace kormányhivatal nem sok jó hírrel tud kecsegtetni.
Az új tálib vezetés nagy erőkkel próbálja azt sugallni a világnak, hogy már felvilágosultabban állnak a nőkhöz, az elfoglalt területekről érkező beszámolók viszont ugyanolyan szigorú tilalmakról szólnak, mint a '90-es években. Az afgán lányok és nők pedig eközben teljes joggal érzik úgy, hogy a világ számára hirtelen már nem is olyan fontos az ő egyenlőségük.
A minisztérium női dolgozóit pedig nem engedik be az épületbe.
Versenyképes oktatást akarnak, de a tanított tantárgyak körét azért felülvizsgálják.
A kivonulások óta kevesebb figyelem jut Afganisztánra, pedig a tálibokkal kapcsolatos félelmekből sok minden valóra vált. A nőket szisztematikusan tüntetik el a közéletből, korlátozzák az oktatást, a munkavállalást, üldözik az aktivistákat. Mindössze arról adtak ki rendeletet, hogy a nő nem vagyontárgy.
Az lehetett a bűnük, hogy iskolába mentek.
A sofőrök csak akkor vehetik fel őket, ha hidzsábot viselnek.
Legalább 60 ezer ember veszítheti el a munkáját - főleg nők.
Munesza Mubarez afgán nőjogi aktivista szerint a tálibok a nőket eszközként használják politikai céljaik elérése érdekében.
Azt mondják, a muszlimok ellen szőtt összeesküvés része az antibébi tabletta és az óvszer is.
A döntés súlyos csapást mérhet az ország szociális ellátására is.