Dan Jörgensen szerint máig nem küldték el a szegényebb országoknak a 2009-ben megígért támogatásokat.

Északon már most nagyon alacsony a folyók és a tavak vízszintje.

Elkészült az első átfogó szakmai jelentés arról, hogy áll Magyarország a klímasemlegesség fel vezető úton. A parlament törvénybe is foglalta, hogy 2050-re karbonsemleges lesz az ország, de eddig leginkább akkor csökkentek a kibocsátások, ha válságban volt a gazdaság. Az eddiginél sokkal aktívabb és tudatosabb politikára lenne szükség 2030-ig és 2050-ig.

A kezdeményező négy indonéz állampolgár volt, akiknek a lakhelyét veszélyezteti a tengerszint-emelkedés.

Az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Egy új tanulmány minden eddiginél erősebb bizonyítékot szolgáltatott azoknak a klímaaktivistáknak, akik évek óta azt skandálják, hogy „az Exxon tudta”.

Európában 2022 a valaha feljegyzett második legmelegebb év volt.

Valószínűleg az elmúlt ezer évben sosem volt ennyire rossz a helyzet.

A melegedő telek mellett egyre nehezebb fenntartani a sípályákat, Európában sorra zárják be a hó híján használhatatlan lejtőket. A síelés több évtizednyi terjeszkedés után egyre inkább a gazdagok szórakozása lehet megint.

Jó, azért talán nem akkora csoda, hiszen a fél világ évtizedek óta a globális felmelegedésről ugat (hiába).

És az Egyesült Államok lehet, hogy mentességet kap alóla.

Az ENSZ környezetvédelmi programjában részt vevő 160 ország között akadnak azért, akik kevésbé globális és kevésbé kötelező szabályozást szeretnének.

A fejlődő országoknak sikerült elérniük, hogy a gazdagok fizessenek az őket ért károkért, az olajtermelőknek pedig sikerült megfúrniuk, hogy a résztvevők vállalják a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. A klímakatasztrófa elkerüléséhez nem került közelebb a világ.

Száraz november Spanyolország északkeleti részén.