Érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok. Nagyon káros lenne, ha a lakosság bizalma a számaink gondozásával megbízott hivatalnokokban is megrendülne.
Egy ideális munkahelyről nem lehet eltanácsolni valakit a véleményéért. Ideális munkahely azonban meglehetősen kevés van a világon, és egy futballklub biztosan nem az.
A járvány magyar áldozatainak nem lehet neve, nem lehet arca, a családok, barátok szenvedése nem jelenhet meg sehol. Bármilyen megemlékezés, empátia, emberi gesztus a hatalom részéről szigorúan tilos.
Magyar újságok közös nyílt levelet írtak azért, hogy a kormány tegye lehetővé az érdemi tájékoztatást a járványhelyzetről. A 444 is csatlakozott.
A Momentum vendégcikkben válaszol a 444 meglátásaira a „felcsúti perről”. Szerintük a kritikák egy része valós kihívásokra tapint rá, mégis úgy gondolják, megtisztítható a közélet.
Nem pedig a kormánypárti propagandát terjesztő, összevissza beszélő politikusokban bízunk.
Sosem haltak meg ennyien, óriási teher a kórházakon? Oké, de a kevés teszt miatt kevés az új fertőzött! Meg is van a cím.
A Deutsche Welle riportot készített a budai Várról, ebből közéleti botrány lett. Ungváry Krisztián történészt bocsánatkérésre szólította föl a közmédia. Ungváry viszont a közmédiát szólítja föl bocsánatkérésre.
A norvég sorosisták Nobelt adtak Lovasinak. Volna ezzel kapcsolatban néhány megjegyezendő.
A Momentum kormányváltás esetén a magyar történelem legnagyobb számonkérését ígéri. Közben viszont látjuk, hogy a fővárosi korrupciós bizottságuk már most hamvába holt.
Január óta tudni, hogy itt a brit vírusvariáns, a kormánytól azonban védekezés helyett csak sopánkodásra és halogatásra futotta. Ezt emberéletekben fogjuk mérni.
Csete Soma cikke a Tóth Krisztina-interjú körül kialakult botrányról, a középiskolai irodalomoktatás helyzetéről és a versenyszörnyülködésről.
Nagyon fontos lenne, hogy feltegyük végre ezeket az ijesztő kérdéseket, úgy mint: jó vers-e a Himnusz? Jó könyv-e az Egri csillagok? Kell-e nekünk Az arany ember? - írja vendégcikkében Szabó Borbála.
A kis, demokratikus Új-Zélandtól a nagy, diktatórikus Kínáig jó válaszokat adtak azokra a kérdésekre, amiket a járványban feltenni sem voltak képesek az európai politikusok és társadalmak. Mit szeretnénk? Milyen árat vagyunk hajlandóak fizetni érte? Vagy csak homokba dugott fejjel megnyerjük a globális halálozási versenyt?
A modellváltás megérkezett a Vas utcába: eddig színművészetis diákok voltak itt, most mécsesek és virágok. Az Orbán-korszak leglátványosabb egyetemi ellenállásának helyszínét bezárják, és még a nevét is elveszik.