Az alkotmányos keretekre és törvényi szabályozásokra hivatkoznak.
A Tisza bő kétharmadot szerzett a választáson. Győzelmi beszédében felszólította Sulyok Tamást, hogy azonnal kérje fel kormányalakításra, majd mondjon le. Az Orbán-kormány pedig ügyvivőként funkcionáljon innentől.
Menne a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság tagjai, a Kúria és az OBH elnöke, a GVH és az Állami Számvevőszék vezetője, de a médiahatóságé is.
„A tárgyalásokon diktált jegyzőkönyvek leírási feladatait saját erőforrással előreláthatóan az év végéig csak jelentős csúszással vagy egyáltalán nem tudjuk megoldani” – írta a HVG-hez eljutott levélben Tatár-Kis Péter.
A bírói egyesület szerint ez azt üzeni, hogy a jogalkotó nem kíváncsi a bírák szakmai véleményére.
Orbán és Gyurcsány évet értékelt, Szoboszlai világklasszis, Marika életének értelme a tánc, a CDU győzött. Ez itt a 444 napindító hírlevele.
„Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek”, mondta a szervező egyesület elnöke.
A jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért vonulnak utcára.
Közleményük szerint Varga Zs. András levele „az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától teljes mértékben idegen”.
A Kúria elnöke szerint aki a kormány és a bírói szervezetek béremelésről és a rendszer átalakításáról szóló megállapodását kritizálta, az megfontolatlanul, vagy tudatosan, de veszélyeztette a magyar bíróságokat.
A távozókat átmenetileg sem tudják pótolni.
A Hvg úgy tudja, hogy a kormány újabb bírósági reformra készül 2026-tól, a tervezetről az Országos Bírói Tanács szerdán dönthet.
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője rendelte el a rendszert, amit a kerületi bíróságoknak is ajánlott.
A jogszabályok pedig amúgy sem teszik lehetővé, hogy a kirendeléshez kapcsolódóan többlet-juttatást kapjanak.
Az eredeti, alacsonyabb beosztásuk után kapják a fizetésüket.
