Az amerikai elnök feltétel nélküli megadást követel, miközben lebegteti, hogy háborúba megy-e Izrael oldalán.
Ülésezett az USA nemzetbiztonsági tanácsa, úgy tűnik, még nem dőlt el, hogy beszállnak-e az amerikaiak az iráni háborúba.
A minden korábbinál keményebb, Teherán elleni csapásokkal Izrael az ajatollahok 45 éves uralmát akarja megdönteni? Képesek egyáltalán erre az izraeliek? És jobban járnának ők, az irániak, a régió és a világ azzal, ami a teokrácia után jöhet?
Az izraeli miniszterelnök szerint Irán legfőbb politikai-vallási vezetőjének kiiktatása nem eszkalálná a konfliktust, hanem véget vetne neki.
Netanjahu nem volt hajlandó kommentálni ezt az értesülést.
Washingtonból komoly ellencsapásra és sok áldozatra számítanak.
Az amerikai elnök azt mondta, ha Irán nem köt megállapodást a nukleáris programjáról, soha nem látott bombázásra és gazdasági szankciókra számíthat.
Az amerikai elnök februárban jelezte Putyinnak, hogy igényt tartanának az oroszok segítségére.
Korábban még óvatosabban fogalmazott.
Az izraeli hadsereg szombat hajnalban mért légicsapásokat iráni katonai célpontokra.
Felszólította a muszlimokat „Afganisztántól Jemenig és Irántól Gázáig”, hogy készüljenek további akciókra.
Ehraim Raiszi halálának valószínűleg nem lesz közvetlen hatása Iránra, a Közel-Keletre és a világra. Mindhárom elketyeg, ahogy eddig. Messzebbre tekintve viszont a hétvégi helikopterbaleset még tovább bonyolíthatja az országos, regionális és globális helyzetet.
Pedig az elhunyt Ebrahim Raiszi követhette volna a legfelsőbb politikai és vallási vezetőt, Ali Hamenei ajatollahot.
Az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka pedig közölte, hogy az izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját.
„Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy megvédjük Izrael biztonságát” – mondta.