Források szerint az amerikaiak és a kurdok egy lehetséges iráni katonai akcióról tárgyalnak

Irán kurd milíciái az elmúlt napokban egyeztettek az Egyesült Államokkal arról, hogy megtámadják-e az iráni biztonsági erőket az ország nyugati részén, és ha igen, milyen módon – írja a Reuters.

Három, az ügyet ismerő forrás a lapnak azt mondta, az iráni–iraki határ mentén, az iraki Kurdisztán félautonóm régiójában működő iráni kurd csoportok koalíciója egy ilyen támadásra készül. Abban bíznak, hogy ezzel meggyengíthetik az ország hadseregét, miközben az Egyesült Államok és Izrael bombákkal és rakétákkal támad iráni célpontokat.

A cél az lenne, hogy teret nyissanak az iszlám rezsimmel szemben álló irániak felkelésének, most hogy Ali Hámenei legfőbb vezető és más magas rangú tisztségviselők is meghaltak.

A források azt leszögezték: a műveletről és annak lehetséges időzítéséről még nem született végleges döntés. A csoportok amerikai katonai támogatást kértek, két forrás szerint a felek arról tárgyalnak, hogy a CIA adjon-e nekik fegyvereket. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a CIA milyen mértékben vesz részt a művelet tervezésében, segített-e fegyverek beszerzésében, illetve hogy az amerikai hadsereg tervezi-e, hogy a kurd csoportokkal együtt behatol Irán területére. A CIA nem nyilatkozott, a Fehér Ház és a Pentagon egyelőre nem válaszolt a megkeresésekre. A Kurdisztáni Regionális Kormány szintén nem reagált.

A lap megjegyzi, hogy egy Irakból indított kurd támadás valószínűleg jelentős amerikai katonai és hírszerzési támogatást igényelne. Az Erbílben, az Iraki Kurdisztán fővárosában működő amerikai bázisok jelenleg az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciót támogatják. A kurd fegyveres csoportoknak régóta vannak kapcsolataik Washingtonnal, amik az iraki háború és az ISIS elleni harc idején erősödtek meg.

Nem világos ugyanakkor, mennyire lennének sikeresek az iráni kurd csoportok egy Iránon belüli hadműveletben, mivel harcosaik tapasztalata eltérő.

Egy ilyen művelet azonban komoly regionális következményekkel járhatna. Felerősíthetné például az iráni baludzs kisebbség szeparatista mozgalmát, amit Pakisztán valószínűleg nem tűrne. Emellett Törökország sem nézné jó szemmel a határai közelében működő kurd fegyveres csoportok megerősödését, különösen a Kurdisztán Munkáspárttal folytatott érzékeny békefolyamat idején.