Szerinte az őt követő „államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe”.
Van, aki miatt külön kiadtak szombaton egy Magyar Közlönyt, van, aki inkább nyugdíjba ment. És sokakat megperzselt a Tisztítótűz.
Már a részletes vitán sem vesznek részt.
Ezen kívül Rákosi, Mussolini és az ÁVH is.
A 22 oldalas dokumentumot bárki szabadon böngészheti.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ha „ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.
Máshol nyomja a kormány a rendszerváltást, a bíróknak maguknak kéne megoldani.
Tizenhat évvel ezelőtt a helyzet hasonló volt a mostanihoz: a választók brutális többséggel leváltanak egy rezsimet, amelyből nagyon elegük volt, az új kormány pedig kőkeményen kihasználja a kétharmados erejét, a bírálatokra meg azt mondja, ő csak a népakaratot teljesíti. Érdemes felidézni az akkori választások utáni nyarat, amikor a Fidesz hogyan kezdett módszeresen visszaélni a hatalommal.
A nagy pukifólia hadművelet után várja őket a Szépművészeti Múzeum.
Alkotmányos puccs, közjogi szőnyegbombázás, a hideg polgárháború kezdete vagy egy orwelli világ megérkezése - nem aprózta el az apokaliptikus jelzőket a volt köztársasági elnök.
Az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a Fidesz egyik leglátványosabb intézkedését, válaszul lecsapott a NER-es kétharmad, és korlátozták a testület hatáskörét. Ezt korrigálná a Tisza.
Polt megy, Hende Csaba marad. Egy ötödik alkotmánybíró is távozik, mert lejár a mandátuma.
Csak ezt a magyarázatot tudják elképzelni arra, ami Sulyok beadványával történt. A Tisza-frakció szerint viszont Melléthei-Barna Márton nem találkozott és nem egyeztetett Szabó Marcel alkotmánybíróval.
A miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság döntése után Sulyok Tamásnak haladéktalanul távoznia kell.
Tudomásul vette, hogy ez történt.