A legnagyobb károk Cipruson, Görögországban, Máltán és Bulgáriában keletkeztek.
A matekozás végére alsó hangon 6800 milliárd forintig jutottunk. Van a programpontok között irreális és furcsa, de olyan is, amihez nem pénz kell, csak politikai szándék. A legtöbb forrást az oktatás és az egészségügy vinné el.
Ha nem tudjuk megtartani és eltárolni a hirtelen lezúduló csapadékot, a Kárpát-medence sivataggá válhat, figyelmeztet Bardóczi Sándor.
Hét centiméterrel dőlt meg az eddigi, egy hónappal ezelőtt mért negatív rekord.
Európában év eleje óta minden hónapban rekordokat döntött az aszály, amely a kontinens területének felét sújtja, miközben naponta dőlnek a melegrekordok.
A hőhullámok miatt Európa összességében 0,5, a világgazdaság pedig 0,6 százalékponttal alacsonyabb növekedést produkálhat a korábbi előrejelzésekhez képest. Egyetlen nap 32 °C fölötti hőmérséklettel olyan mértékű gazdasági zavarokat okoz, mintha fél napos sztrájk lenne. Mindez pedig már nem az extrém, hanem a normális kategóriába tartozik.
Nem csoda, hiszen az ország jelentős részén egyáltalán nem esett az eső a hónapban.
A folyó vízszintje -292 centiméter volt Szolnoknál.
1-2 milliméter 30 nap alatt, abszurd szárazság kínozza a földeket.
Kübekházán pedig 39,7 fok volt.
Aztán gyorsan lecsap ránk egy hidegfront is.
Az ezeken a településeken élők nem locsolhatnak, nem tölthetik a medencét sem, és nem használhatják a vizet „nem szociális” célra reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között.
A Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén és a Tisza Szeged fölötti környezetében február-márciusban a sokéves középértéknek mindössze 28 százaléka hullott le.
Bardóczi Sándor szerint „komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe.”
Az ország döntő részén május 21-23. óta nem hullott számottevő csapadék.