A hőhullámok miatt Európa összességében 0,5, a világgazdaság pedig 0,6 százalékponttal alacsonyabb növekedést produkálhat a korábbi előrejelzésekhez képest. Egyetlen nap 32 °C fölötti hőmérséklettel olyan mértékű gazdasági zavarokat okoz, mintha fél napos sztrájk lenne. Mindez pedig már nem az extrém, hanem a normális kategóriába tartozik.
Nem csoda, hiszen az ország jelentős részén egyáltalán nem esett az eső a hónapban.
A folyó vízszintje -292 centiméter volt Szolnoknál.
1-2 milliméter 30 nap alatt, abszurd szárazság kínozza a földeket.
Kübekházán pedig 39,7 fok volt.
Aztán gyorsan lecsap ránk egy hidegfront is.
Az ezeken a településeken élők nem locsolhatnak, nem tölthetik a medencét sem, és nem használhatják a vizet „nem szociális” célra reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között.
A Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén és a Tisza Szeged fölötti környezetében február-márciusban a sokéves középértéknek mindössze 28 százaléka hullott le.
Bardóczi Sándor szerint „komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe.”
Az ország döntő részén május 21-23. óta nem hullott számottevő csapadék.
Meredeken nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása.
A klímatörvény most már hivatalosan is csak egy darab fecni díszcsomagolásban, a kormány mégis úgy csinál, mintha nem lenne holnap (és már megint nekik lesz igazuk).
Ez a május volt a világ második legmelegebbje.
A miniszterelnök szerint aszályos évünk lesz, „ezzel kell hát megbirkóznunk”.
A kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály, a dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogy ezt 2022-ben is tapasztaltuk.