Idén korán kezdődtek a hőhullámok: miután túljutottunk minden idők legmelegebb márciusán és második legmelegebb áprilisán, jött a valaha volt második legmelegebb május, amikor az átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Spanyolország egyes részein már május végén 40 fok feletti hőmérsékletet mértek.

Júniusban Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, a portugáliai Mora városában pedig 2025. június 29-én már tényleg pusztító, 46,6 °C-ot mértek. A hőséggel összefüggő halálesetek száma több ezres nagyságrendű, Katalóniától Szardíniáig tombolnak az erdőtüzek, Törökországban több mint ötvenezer embert kellett kitelepíteni a tüzek miatt.

Ez viszont most már messze nem extrém, az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges hőhullámok, aszályok és erdőtüzek a „normál” életünk részeivé váltak, ennek pedig messzemenő és számszerűsíthető gazdasági következményei vannak már most is, és a következő évtizedekben ezek még súlyosabbak lesznek.

Nem kell sokat gondolkozni, hogy kapásból sorolni tudjuk a következményeket: a mezőgazdaság különösen súlyosan érintett, a hőség kiszárítja a talajt és megperzseli a növényeket. Az előrejelzések szerint az idei gabonahozamok 5–10 százalékkal csökkenhetnek, míg az olívabogyó és a szőlő esetében még nagyobb veszteségek várhatók. A déli mediterrán országok, amelyek nagymértékben támaszkodnak ezekre a terményekre, egyre kisebb terméshozamokat és növekvő élelmiszerárakat tapasztalnak. Az infrastruktúra és az energetikai rendszerek is túlterheltek, Spanyolországban és Franciaországban például a hőhullámok idején 10–14 százalékkal nőtt az áramfogyasztás, ami egyes piacokon megháromszorozta a nagykereskedelmi árakat. A vasúti sínek eldeformálódnak, a repülőtereken földi késések vannak, az üzemek pedig időszakosan bezárnak. A hőerőművek csak épphogy kibírták a hőséget, miközben a napenergia-termelés rekordot döntött júniusban, egyes európai régiókban 45 terawattórát termeltek.

Ha leolvad a testünk és az agyunk, nem tudunk dolgozni

Sokan érezhettük magunkon akár pár héttel ezelőtt is, hogy a hőhullámok milyen riasztó ütemben rontják a munkaerő termelékenységét. A termelékenység szempontjából döntő tényező az extrém meleg napok száma (tipikusan a 32 °C feletti napokat tekintik kritikusnak). A kutatások szerint amikor a hőmérő eléri a 32 °C-ot, a fizikai teljesítőképesség körülbelül 40%-kal csökken, 38 °C-nál pedig közel kétharmadával esik vissza. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet arra figyelmeztet, hogy a hőstressz 2030-ra világszerte akár 2,2%-kal is csökkentheti a munkaórák számát. Ez átváltva és átfogalmazva 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg. 2021-ben önmagában 470 milliárd munkaóra veszett el a hőség miatt, ez fejenként 139 órát jelent, ami 37%-os növekedés az 1990–99-es évek átlagához képest.