Szerintük a MÚOSZ egyszer sem foglalkozott „a magyar nyilvánosságra gyakorolt legkomolyabb, önkényesen és átláthatatlanul végzett cenzúrával”, amit „a globális technológiai nagyvállalatok végeznek világszerte, és így Magyarországon is”.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége azt írja, a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlen a szuverenitásvédelmi törvény.
„Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be.”
Egyedi ügyeket nem vizsgálhat az EU-s nyomásra létrejött szervezet, de a magántőkealapokat, Rogán hivatalát és a kampányköltéseket sem. De akkor mit?
A történet vége: a vesztesek együtt több pénzt kaptak, mint aki az utat megépítette.
A bérleti díjra vonatkozó kérdésre az éves jelentését küldte el a szervezet.
Parászka Boróka azt írja oldalán, hogy feljelentéseket tesz a marosvásárhelyi rendőrségen.
A Klauzál téri csarnok gyanús ügyei miatt kérték volna ki a dokumentumokat.
A független média hetet. A 444 nullát.
Az Átlátszó repült be drónnal a terület fölé, ahol komoly beruházás nyomait látni.
A tiltott adatszerzés gyanújával nyomozó rendőrök azt kérdezték, mi volt a hírértéke a cikknek, ki engedélyezte a lapnál a cikk megjelenését, és ki volt az újságíró informátora.
Ezen a birtokon bukkantak fel a rejtélyes harcjárművek is. A rendőrség tanúként hallgatta ki a lap munkatársát.
A munkák nagyban zajlanak, Szatmáry Kristóf cége hamarosan egy gyönyörű panorámás telken borászkodhat Badacsonytomajban.
Farkas Anna Gyöngyösön volt a Fidesz képviselőjelöltje.
Tordai Csaba ezért otthagyja az Átlátszót, mert a két pozíciója összeférhetetlen lenne.