Oroszország naponta több száz olyan drónnal támadja Ukrajnát, mint amilyenek a lengyel légtérbe repültek be. 19 darab robbanóanyag nélküli drón elég volt ahhoz, hogy az oroszok megmutassák, mennyire sebezhető a NATO.
A lépés a balti államoknak fájhat a legjobban.
Bő másfél évvel ezelőtt egy német elemzőintézet elkezdte számolgatni, hogy mikor juthat el oda az oroszok haderőfejlesztése, hogy eséllyel támadják meg a NATO-t. Azóta a kérdés rendszeresen előjön, repkednek az évszámok, a katonai elemzők viszont megosztottak, hogy reális forgatókönyv-e ez. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy Európának tényleg muszáj felpörgetnie a haderejét.
Az ukránokhoz hasonlóan most a litván vezetést is nácibarátsággal, valamint a másképp gondolkodók elhallgattatásával vádolják az oroszok.
Litvániában kis híján megvolt a 30 fokos álomhatár.
Mert az ukrajnai konfliktusban „különleges álláspontot” elfoglaló Magyarország és Szlovákia így elveszíthetné hitelét.
Hírszerzési információk alapján az ukrán elnök arról beszélt, hogy 15 orosz hadosztályt vinnének át Fehéroroszországba.
A háború óta Nyugat-Európából nehéz Oroszországba utazni, a lezárt norvég-orosz határon viszont napi egy kisbusz átmehet.
Mindkét ország rendőrsége nyomozást indított.
Első az elrettentés.
Érdekes manőverben van a diplomáciai guru.
Szerintük az, hogy oroszok és a belaruszok is bekerültek a Nemzeti Kártya-programba, veszélyezteti a schengeni övezet biztonságát. Szijjártó erre azzal vágott vissza, hogy a litván, a lett és az észt hatóságoknak is joguk van ezt megtenni.
Fehéroroszországban hatnapos hadgyakorlat kezdődik, Ukrajna megerősíti a határt.
Később Twitteren módosította álláspontját, és azt írta, ő is betartaná a Csehország által is aláírt NATO-szerződést.
Litvánia, Lettország és Észtország elengedhetetlennek tartja a megfelelő felkészülést a vegyi, biológiai és nukleáris fenyegetésekre, illetve balesetekre is.