Szeptember 10-én szerdán hajnalban legalább 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe, volt, amelyik 250 kilométert tett meg ott. A lengyel légvédelem három orosz drónt lőtt le, a többi lezuhant. Bár orosz drónok és rakéták korábban is átlépték egyes NATO-tagországok határát, ez volt a legsúlyosabb eset azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában elindította teljes körű ukrajnai invázióját, egyben az első alkalom, hogy a NATO orosz drónokat lőtt le saját légterében. Donald Tusk miniszterelnök a parlamentben kijelentette: „Ez a helyzet a legközelebb vitt minket a nyílt háborúhoz a második világháború óta. Egy határvonalat átléptünk, és ez összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint korábban.”
Mindezek után szombaton Lengyelország mellett Románia is riadóztatta légierejét, miután egy minden bizonnyal orosz drón megsértette az ország légterét. A NATO a történtek elítélése mellett a Keleti Őrszem művelet elindításával reagált, ennek keretében egyebek mellett brit, német, francia és dán erők támogatják majd meg a lengyel légtérvédelmet. Andrius Kubilius uniós védelmi biztos pedig drónfal felhúzásáról beszélt.
Csomó minden a nyilvánosság számára továbbra sem ismert, például olyan műveleti adatokat nem tudunk, hogy a Lengyelországba berepülő drónokat ki, mikor, hogyan látta. A katonai szakértők az eset kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy óriási különbség van aközött, hogy látunk valamit, ami berepül egy adott légtérbe, és hogy azt úgy érzékeljük, hogy el lehessen fogni vagy le lehessen lőni.
A lengyelországi eset ráirányította a figyelmet a NATO kapacitáskorlátaira: a Lengyelországba berepülő majdnem húsz orosz drón közül csak hármat lőttek le, nem tudni, mi történt a többivel. Az orosz drónok több mint 250 kilométert repültek a lengyel légtérben. Az oroszok naponta 200-800 drónt küldenek Ukrajna ellen, azzal a különbséggel, hogy azok robbanóanyaggal is fel vannak szerelve, nem úgy, mint amikkel a lengyeleket tesztelték.
A berepülő drónok után azért (is) izzott fel a lengyel belpolitika, mert világossá vált, hogy a lengyel légvédelem letolt gatyával áll. A katonai szakértők szerint az oda berepülő drónok viszonylag egyszerű, jól lelőhető eszközök voltak, megfelelően működő lég- és rakétavédelemmel akár mindet le lehetett volna szedni belőlük, ez azonban nem történt meg. Katonai szempontból az orosz drónok légtérsértésének talán legfontosabb üzenete az, hogy meg kellene csinálni mindazt, amiről most már évek óta non-stop fogadkoznak az európai politikusok, Európának meg kell tudnia védeni önmagát, ehhez pedig mennyiségben kell légvédelmet fejleszteni. Elképzelhető, hogy a berepülő drónokról mindent pontosan láttak, viszont az tény, hogy kevés áll rendelkezésre olyan eszközből, ami ezeket el tudja fogni, vagy sokukat máshova telepítették.
Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!
A lengyelek és nyugati vezetők szerint szervezett orosz provokáció történt, az oroszok tagadnak. A dróntámadásnak még úgy is nagyon súlyos politikai következményei lehetnek, ha az nem szándékos volt. Napirenden a NATO 4. cikkely élesítése.
Egyelőre nincs hír orosz légtérsértésről, a lengyel hadsereg hivatalos közlése szerint a repülkőkötelék megelőző jellegű akcióban vett részt.
Orosz tisztviselők, közéleti szereplők, újságírók két éve megállás nélkül vizionálnak pusztítóbbnál pusztítóbb atomcsapásokat olyan, a nyugati szövetséghez tartozó városok ellen, mint Párizs, Garmisch-Partenkirchen, Bukarest, München vagy Marseille. Mindez az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás elrettentésére irányuló stratégia része.
Ez a pénz az államadósság 10 százaléka, az éves költségvetési bevételnek pedig közel 17 százaléka.
Az sem világos, hogy az európai országokkal fognak-e egyeztetni az ügyről az amerikaiak előzetesen, vagy majd mindenki megtudja a sajtóból, hogy hogyan döntöttek.
Számára ugyanis az.