És ez csak az első 9 havi adat volt. A KSH jelentése szerint már szeptember végén a GDP 5,4 százalékán állt a kormányzati szektor hiánya, ami 2,1 százalékponttal rosszabb volt a 2022-esnél.

A történet 3,5 százalékkal indult másfél éve. Így már alig csökken a deficit 2022-höz képest.

Tíz hónap után 3487,6 milliárd volt a mínusz, az egész évre eredetileg 3400 milliárdot terveztek.

A pénzügyminisztérium kedden bejelentette: a GDP-arányos hiánycél 3,9-ről 5,2 százalékra nő. A gazdasági növekedés sokkal kisebb lesz az eddig vártnál, kamatokra sokkal többet kell költeni, mint eddig tervezték. A forintárfolyamnak jót tett a bejelentés.

A miniszterelnök péntek reggel a közrádióban a költségvetési többletet éltette. Ami 156 évből csak 1948 és 1967 között jött össze.

Nyolc hónap alatt sikerült elérni a 2023-ra tervezett költségvetési hiány 97 százalékát. Az augusztusi deficit a tavaly augusztusi másfélszerese lett.

Igaz, a múlt évi eredmény kiugróan jó volt. Ami aggasztó: hét hónap alatt összejött az éves hiánycél 87,6 százaléka.

És nem a hatalomra került ellenzék, amivel a Fidesz a kampányban riogatott. Az adóemelések és az árstopok mellett olyan szent tehenekhez is hozzányúltak, mint a rezsicsökkentés vagy a családtámogatások. És a sornak aligha van vége.

Többet költöttek nyugdíjakra, és csaknem ezermilliárdos a rezsivédelmi számla.

Ilyen rossz évkezdés emberemlékezet óta nem volt. Kösz, rezsicsökkentés, kösz, államadósság.

Ha már Orbán Viktor lett a Bokros Lajos-szakítószilárdságú számvizsgáló az EU-ban, érdemes megnézni, mennyire stabil és kiszámítható az a költségvetés, amiért kormányfőként ő felel. Egyszeri tételek, menet közbeni módosítás – mindent megcsinált, amit most kifogásol.

A 2023-as költségvetés is módosítani kell. Varga Mihály szerint nehéz lesz növekedést tervezni.

A negyedik hónap végére az éves hiányterv 83 százaléka jött már össze.

539,7 milliárd forint.

A járványhoz kapcsolódó eszközbeszerzések 450 milliárdba kerültek.